Zenei könyvtárosok szakmai napja

A zenei könyvtárügyet ma Magyarországon két szervezet képviseli: a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM/IAML) Magyar Nemzeti Csoport és a Magyar Könyvtárosok Egyesület Zenei Könyvtárosok Szervezete. A Bródy Sándor Könyvtár 2022. november 7-én e két szervezettel közösen szakmai napot tartott.
A nap nyitánya egy Kokas-foglalkozás bemutató volt a Szent Imre Katolikus Általános Iskola első osztályosaival. A foglalkozás vezetője Tilkiné Varga Katalin gyermekkönyvtáros, Kokas-foglalkozásvezető. A Kokas-pedagógia lényege abban a felismerésben rejlik, hogy a komolyzene befogadása a gyermekek esetében a mozgás, az alkotó cselekvés által indítható el igazán. Alapja egy olyan, improvizatív énekléssel és mozgással, különböző képzőművészeti alkotótechnikákkal, s nem utolsó sorban a verbális kifejezés eszközeivel kombinált komplex pedagógiai eljárás, melynek középpontjában a fantázia szabad szárnyalásának, az önkifejezésnek, az egyén és közösség harmóniára törekvésének ösztönzése áll. Mindeközben a foglalkozásvezető intenzíven koncentrál a csoporton belüli egymásra figyelés segítésére, a részvételiségre, és az együttalkotásra. A Kokas-módszer egy folyamatorientált pedagógiai irányzat. Itt nem az eredmény, hanem az út, a megélt élmények a meghatározóak. A Kokas-foglalkozáson a felhangzó rövid zenei részletet (esetünkben Ligeti György: Hat bagatell, részlet) jeleníti meg minden résztvevő a saját maga által elképzelt rögtönzött mozdulatokkal (= nem koreografált tánccal), tulajdonképpen történetekké dekódolva a kapott zenei üzeneteket. Külső szemlélőként is csodás és tanulságos volt a gyerekek reakcióit, akcióit figyelni.
Tőzsér Istvánné Géczi Andrea igazgató - aki maga is zenei könyvtáros volt egykor - és Gócza Julianna az AIBM Magyar Nemzeti Csoport elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Aktív zenebefogadás és személyiségfejlesztés Kokas Klára pedagógiájával című előadásukban Blaschke Zsuzsanna, a Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány ügyvezetője és Fejes Tímea képzési igazgató bemutatták a névadó, Kokas Klára jelentőségét, hatását, az alapítvány rövid történetét és tevékenységét, megindító idézetek felhasználásával: "A zenei nevelés olyan élménymintákat ad, amelyekre később rámintázódhatnak más élmények. Ez a művészet aktív befogadásának folyamata, mellyel megtanítjuk a gyermeket arra, hogy a művészet a harmonikus életérzéshez nélkülözhetetlen. Az emocionális minták előhívása így válik szükségessé." (Kokas Klára)
Dr. Kokas Klárának a zenéből indított komplex művészetpedagógiáját tulajdonképpen már abban a pillanatban lehet alkalmazni, ahogy megfogant a gyermek. A módszer célja, hogy a kicsiket a Kodály módszer alapján megismertesse a magyar népdalokkal, valamint igényes zenebefogadásra nevelje őket. Ez a harmonikus személyiségfejlődéshez és az improvizatív gondolkozáshoz is hozzájárul a komplexitásából fakadóan. A foglalkozáson van egy improvizatív játék népdallal, ami által a kreatív gondolkodás fejlődik. Majd ezt követi egy mozgásos zenebefogadás, aminél a gyerekek zenére megjelenítik vizuálisan is a saját történetüket. Ez lehetőséget ad arra, hogy az adott életszakasz problémáit kiadják magukból, emellett pedig fejleszti a közösséget is (Blaschke Zsuzsanna a Heves Megyei Hírlapnak).
A zenei könyvtárak, zenei könyvtárosok számára egy lehetőség arra, hogy akár a gyermekek, akár az idősebb korosztály számára egy olyanfajta zenebefogadást és egy olyanfajta ismerkedést a zenével tudjon mutatni, ami egy új aspektusa annak, ahogyan ezt be lehet fogadni, ahogyan ezzel meg lehet ismerkedni (Blaschke Zsuzsanna a TV Egernek).
Az általuk szervezett kendőlengetős koncertekre utalva kendőlengetéssel búcsúztunk tőlük.
Gulyásné Somogyi Klára képes beszámolóját hallhattuk ezután az AIBM prágai kongresszusáról. Kedves hagyományunk a "80-asok köszöntése", dr. Benkő Csabánét köszöntötte elnökünk.
Szécsényi Orsolya helyismereti könyvtárosunk vezetésével jártuk be a megújult, felújított Bródy Sándor Könyvtárat, ahol történelmi adalékokkal fűszerezve tárult fel az épült múltja, a maradvány freskók és képzeletünk segítségével idéztük fel a múltat. Vas Gábor Tamás igazgatási igazgatóhelyettes új szolgáltatásunkkal ismertette meg az érdeklődőket, az ultrahangos hanglemeztisztítás állományvédelmi célokat szolgáló szolgátatás lehet bármelyik beruházó könyvtárnak, amely pluszban a közösséget is szolgálja.
Turay Zoltán helyismereti könyvtáros egy túrára vezetett minket egri zenei emlékek nyomában: például a Dobó István emlékszobor felavatására 1907. augusztus 18-án a XVII. Országos Dalos Ünnep idején került sor, Reményi Ede hegedűművész a kis Dobó-téren lakott egy ideig, egyébként Farkas Ferenc zeneszerző nagymamájának a bátyja volt. Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző szobra azért került a mai Tinódi térre, mert máshol nem volt hely. Átsétáltunk az utánozhatatlan hangulatú egri váron, hogy a Gárdonyi Géza Emlékházban Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, főmuzeológus bevezessen minket Gárdonyi és a zene kapcsolatába. Számos érdekességgel gazdagodtunk a polihisztor életéből, pl. hogy Gárdonyi valószínűleg azért nem járt színházba, mert ott nem lehetett pipázni.