Helyismereti Gyűjtemény ajánlója

Mindez napra pontosan száz éve, 1921. szeptember 24-én, egy szombati napon történt, éppen annak a tanévnek az elején (1921/22), amikor az intézmény, az Egri Magyar Királyi Állami Főreáliskola felvette Dobó István nevét. Az alábbi összeállítás a jubileum kapcsán csak az egri kezdeteket veszi górcső alá. A két világháború között a városban működő cserkészcsapatok bemutatása talán egy külön könyvet is megérne.

Minimalizált kultúra vagy a kultúra minimalizálva?

"Mindenekelőtt tanítványaimra, barátaimra és gyűjtőtársaimra gondolva született meg ez a kötet, melyet könyvtáram helytörténeti anyagából, egri tárgyú és vonatkozású ajánlásaiból állítottam össze. Ösztönözte Eger iránt érzett szeretetem is: immár több mint fél évszázada ebben a történelmi és irodalmi hagyományokban igen gazdag városban élek. Munkámat elsősorban a hagyománytisztelő és városukra büszke egrieknek ajánlom.

Lisztóczky László: Emlékezések városában. Dsida Jenő életének főbb helyszínei régi képeslapokon
Eger: Dsida Jenő Baráti Kör, 2007.

Ha meghalljuk Sebestyén János nevét, akkor biztosan egy kulturális esemény, találkozó jut az eszünkbe, hiszen János bácsi több évtizeden keresztül meghatározó személyisége volt Eger kulturális életének.
Emlékeim című kötetében fotókkal, feljegyzésekkel, személyes emlékekkel eleveníti fel életpályáját. Célja, hogy ezen keresztül bemutassa Heves megye elmúlt évtizedeinek kultúrtörténetét, a művelődési otthonok tevékenységét, az amatőr művészeti mozgalom fejlődését.

 Bakacsi Ernő: 56-os MOZAIK

Bakacsi Ernő írásaiban, több könyvében foglalkozik a XX. század sorsfordító történelmi eseményeivel. Miért volna ez alól kivétel 1956?

Balázs Zsuzsa – Kékesi Enikő: Életteli magány

...ha magányra gondolunk, vagy magányról olvasunk, akkor valami lehangoló, szomorú dolog képe jelenik meg előttük. Ez a könyv nem szomorú. Ez a könyv felemelő, élő dinamizmus, élettel, hittel, reménnyel és alázatos szeretettel van teli. Magányról olvasunk, de ez nem elkeserít, hanem felemel, nem bezár, hanem megnyit bennünket, mert a hat remek interjúalany lelke és leírt gondolatai teli vannak emelkedett gondolatokkal, finom érzésekkel, lelki tisztasággal és őszinte hitelességgel.
Az egri kötődésű szerzőpáros könyve élni tanít bennünket, mindenféle életállapotban: akár egyedül, akár magányban, akár magányosan járjuk életutunkat.

 Csepregi Klára - Bor Kálmán (szerk., feldolg.): ,,Könyveim az én fiaim" - Vitkovics Mihály könyvtára

Vitkovics Mihály (1778–1829) korának neves szerb származású ügyvédje, magyar költő, valamint a magyar és szerb irodalomtörténet kiemelkedő személyisége volt. Magyar nyelven verseket, tanulmányokat – különösen a szerbek szokásairól, életmódjáról – valamint színdarabokat írt, és magyar nyelvű műveket fordított szerbre.

 Ködöböcz Gábor: Kiss Benedek

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. Mindegyik kötetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Kiss Benedek költőről Ködöböcz Gábor irodalmár írt áttekintő bemutatást.