A hónap verse 2020. október - Weöres Sándor: Kobold-szerenád

koboldOtt fenn az égen
ezüst-fehéren
csend-gondoláján
úszik a Hold.

Itt lenn az éjben
zizegő szélben
ágakat ingat
ezer kobold.

A Hold az éjbe
meredve néz le,
mint egy ívlámpa
a föld felett.

S az éj csapatja
az ágba csapva
zúgja-zenéli
az éneket:

"Hiába zengesz,
vége sosem lesz;
szók börtönébe
fullad a vér.

A Lét zenéje
tizezer éve
mindig egyet zeng
száz hangszerén.

Hiába zengesz,
vége sosem lesz;
mindig a régi
itt lenn az új.

Tavaszba fúl a 
tél zivatarja
s a nyár virága
új télbe fúl.

Ott fenn az égen
ezüst-fehéren
örökre úszik a Hold,

s itt lenn az éjben,
zizegő szélben
örökre zengünk:
ezer kobold..."

1928.   

A Facebookon van egy Weöres Sándor oldal, amyelet létrehozói azért indítottak el, hogy az 1913. június 22-én született költő, író, műfordító, irodalomtudós iránti tiszteletüket és szeretetüket kifejezhessék. 
Az oldal, amelynek rendszeres látogatója vagyok él. Versek, az életművel kapcsolatos híradások, értelmezések, esszék jelennek meg rajta. Ezt a verset is itt találtam.
Weöres Sándor a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alakja, kiváló formaérzéke, lenyűgöző műveltséggel és képzelőerővel párosult. Az élet praktikus oldalához  nem értett, nem is érdekelte, a költészeten kívül semmit nem vett komolyan – mondták róla.
Nevezték koboldnak és zseninek, modernnek és ősinek, infantilisnek és bölcsnek. Egy biztos, olyan hangot ütött meg, amit előtte és  azóta se senki. https://mandiner.hu/tag/weores_sandor
 

Kategória: 
Könyvtári ajánló - Bródy: