Magyar hősök emlékünnepe - Magyar Hősök Napja

Május utolsó vasárnapja nem csak gyereknap, hanem a Magyar Hősök Napja is. A hivatalos megfogalmazás szerint ilyenkor „azokra a hősökre – katonákra és civilekre – emlékezünk, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért.” A központi ünnepen, Budapesten általában katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél, valamint a Hősök terén, a hősök emlékkövénél. Emellett szerte az országban – így Egerben is – megemlékeznek azokról, akik „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért” – olvasható a 2001-ben (július 10.) elfogadott LXIII. törvényben, ami a korábbi ünnep körét jelentősen kibővítette.

Dobó István-szobor (képeslap)

Fokozatosan, több mint 100 év alatt jutottunk el a hősök emlékezetétől a Magyar Hősök Napjáig.

Az elesett magyar hősök emlékezetét az első világháború idején vitéz báró lilienbergi Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére iktatták törvénybe. Eredetileg tehát a Nagy Háborúban elesettekre vonatkozott. Íme az eredeti, 1917-es törvény:

1917. évi VIII. törvénycikk
a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről

1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.
A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.

Így születtek meg aztán 1921 után azok az emlékművek, amelyek jórészt ma is állnak. 1938-ig összesen 1086 első világháborús emlékművet állítottak szerte az országban. Nem mindegyik volt szobor, hiszen az egyik helyen emlékparkot alakítottak ki, máshol fákat ültettek, de arra is volt példa, hogy táblákra felírták az elhunytak neveit és azt valahol – általában a templomok mellett, temetőkben – kihelyezték. Az egyik legismertebb ilyen alkotás a budapesti Hősök terén (896-ban a Millenniumra épült) 1929-ben felavatott hősök emlékköve, ami az összes első világháborúban elesett katonára emlékeztet.

A Hősök emlékünnepét 1924-ben iktatták törvénybe. Ekkor döntöttek a pontos időpontjáról.

Hősök terme (képeslap)

1924. évi XIV. törvénycikk
az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a "Hősök emlékünnepét" - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.
2. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.

1945-től a rendszerváltásig, a szocializmus időszakában ezt az ünnepet nem tartották meg, 2001-től viszont ismét hivatalos ünnep. A 2001. évi LXIII. törvény rendelkezik „a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről”, ami jóval kibővítette az ünnep körét a korábbi verziókhoz képest.

„A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam – olvasható a törvény bevezető szövegében.  A teljes szöveg ITT olvasható.

Legyél vasárnap, május 30-án az egri várban a Hősök termében; a Hatvani kapu téren a 60-as ezred emlékművénél; a Dobó téren a Dobó-szobornál; a Végvári vitézek terén a lovasok előtt; a Kisasszony temetőben a(z első világháborús) Hősök temetőjénél; a Vitkovics Mihály utcában a Rác templommal szemben a (második világháborús) Kegyeleti emlékparkban; a Széchenyi utcán az 1956-os egri sortűz áldozatainak emléket állító táblánál, az Országzászló előtt a buszpályaudvar mellett, vagy Felnémeten a templom szomszédságában látható két emlékműnél és gondolj azokra a névvel leírt vagy név nélküli emberekre, akik életüket áldozták azért, hogy Magyarország és a magyarság most is létezik.

Városfoglaló játék: egervarosfoglalo.hu

Ezeknek az egri emlékhelyeknek a nagy részét virtuálisan és élőben is fel lehet keresni a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Városfoglaló játéka segítségével, miközben sok érdekességet megtudhatunk ezek keletkezéséről. Érdemes kipróbálni mindkét verziót!

Végvári vitézek szoborcsoport

Végvári vitézek szoborcsoport, 2021 (fotó: Zsoldos Marianna)

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén került sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a Városháza előtt, annak nem egészen a központi tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti küzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt török harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz küzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog közben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.

Hősök terme:

Hősök terme, 1973 (fotó: Molnár István Géza)

Az Egri Vár Gótikus Palotájának földszintjén található terem a 18. században előbb a várparancsnokok, majd a század végétől a börtön kápolnája volt. Ebből az időszakból maradt fenn a rabok által készített Golgota falfestmény a terem hátsó falán. Az ábrázolások felett márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert hőseinek névsorát. A terem két oldalán Kiss István szobrászművész három-három szobra áll. A nagyméretű szobrok a várvédelem szimbolikus alakjai: tiszt, katona, kovácslegény, egri asszony. A szobrok között szarkofágokban nyugszanak az egri hősök földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. Dobó 1572-ben, hetvenévesen hunyt el. Márvány síremlékét fia, Dobó Ferenc állítatta. A temetés az Ung vármegyei Ruszka falu templomában történt. A szarkofágot a 17. században bontották szét, oldallapjai a templom oltárába kerültek beépítésre. A fedőlap helye többször változott, 1832-ben Butler János gróf hozatta Egerbe. A mai helyére 1965-ben került. A hősies várvédelem 450. évfordulóján a dobóruszkai templomban lévő oldallapokról másolat készült, így 2002. október 17-től Egerben együtt látható a teljes síremlék.

Könyv-, videó- és képeslapajánló a Helyismereti gyűjteményből:

Babucs Zoltán-Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek : Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred a második világháborúban (könyv)

Fekete István Csaba-Papp Gyula: Hatvani hősök arcképcsarnoka (könyv)

Oláh Tibor (Furé): Egri hősök nyomában (könyv)

Hősök Napja 2003 (TV Eger)

Hősök terme (fotó)

Hősök terme (képeslap)

Felnémet I. vh-ás emlékmű felújítása (TV Eger tudósítás)

Sas-kő a Mátrában (cikk: megemlékezés az I. világháború turista áldozatairól)

Szilvásvárad - obeliszk (képeslap)

Kápolna - Hősök emlékműve (képeslap) 

Átány - I. világháborús emlékmű (képeslap)