Könyvajánló - 2020. február

Adam Higginbotham:  Éjfél Csernobilban - A világ legnagyobb nukleáris katasztrófájának (eddig) elmondatlan története (I.P.C. Könyvek Kft., 2019)

"Legaszov (...) hátat fordított minden politikai ortodoxiának, amiben tinédzserkora óta hitt, és kijelentette: a szovjet tudomány utat tévesztett. (...) Nem pár nemtörődöm reaktorkezelő, hanem a szovjet szocialista kísérlet alapvető hibája vezetett a négyes blokk katasztrófájához."

Higginbotham kimerítő kutatáson alapuló dokumentumregénye részletekben bővelkedő, olvasmányos elbeszélése a csernobili atomkatasztrófának, úgy, ahogy még sohasem olvashattuk.
1986. április 25-e fordulópontot jelentett a történelemben. Az erőmű balesete nemcsak azt változtatta meg gyökeresen, ahogy az emberek addig gondolkodtak a nukleáris energiáról, de rávilágított bolygónk ökológiai rendszerének sérülékenységére is. A "békés atom" egy csapásra láthatatlan gyilkossá vált a világ szemében.
Az esemény, amely hozzásegítette ellenfelét, az Amerikai Egyesült Államokat ahhoz, hogy győztesen kerüljön ki a hidegháborúból, döntő szerepet játszott az öröknek tűnő szovjet birodalom összeomlásában. Moszkva számára egyaránt jelentett politikai, pénzügyi, környezeti és tudományos katasztrófát - lerántotta a leplet a szovjet rendszer hazugságairól, és végleg megroppantotta gyenge lábakon álló gazdaságát.
A tragikus éjszakán induló történet hátterében érzékletesen kibontakozik a diktatúra harminc éve letűnt világa, amikor a lojalitás a kommunista eszme hamis ideáljaihoz az emberi gyarlóságokkal együtt olyan veszélyes helyzetet teremtett, aminek megoldásához a történések szereplőinek összes találékonyságára és sokak hősies és önfeláldozó erőfeszítésére szükség volt

Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át (L'Harmattan Kiadó, 2019)

Egy sziléziai falu lakója rejtélyes körülmények között meghal. Szomszédja, Janina Duszejko egy nyomra bukkan, amelyet elárul a rendőröknek. De senki sem akar hinni az elméletében. A nyugdíjas tanítónőt és állatvédőt jó szándékú, de zavaros fejű vénasszonynak gondolják, aki túl sokat foglalkozott asztrológiával. Egy újabb haláleset után azonban egyre többen veszik fontolóra a szavait... A friss Nobel-díjas Olga Tokarczuk lebilincselő "ökológiai-morális thrilleréből" Agneszka Holland készített filmet, angol fordítása pedig felkerült az idei Nemzetközi Booker-díj rövid listájára.

OLGA TOKARCZUK (1962) az egyik legolvasottabb lengyel író, könyvei 34 nyelven jelentek meg. Végzettsége szerint pszichológus. Egyetemi tanulmányai idején önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. 1985-től terapeutaként praktizált, és Jungot tanulmányozta, ami hatással volt írásaira is. Első regényéért (Az Őskönyv nyomában, 1993; magyarul: 2000) rögtön elnyerte a Kocielski Alapítvány díját. Az igazi áttörést azonban Őskor és más idők (1996; magyarul: 2011) és Nappali ház, éjjeli ház (1998; magyarul: 2014) című regényei hozták meg számára. Két könyvét is (Begunok, 2007; Jakub könyvei, 2014) a legrangosabbnak számító lengyel irodalmi díjjal (NIKE) jutalmazták; előbbi regénye 2018-ban a Nemzetközi Booker-díjat is elnyerte. Olga Tokarczuk életművéért idén megkapta az egy év késéssel kiosztott, 2018-as irodalmi Nobel-díjat.

KÖRNER GÁBOR (1969) fordító, lengyel és ukrán szakon végzett az ELTE-n. 1996-1998 között a JAK Világirodalmi Sorozatot szerkesztette. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa, 2006-ban Babits Mihály-ösztöndíjas volt. 2005-ben a Lengyel Köztársaság kulturális minisztere a Lengyel Kultúráért Érdeméremmel tüntette ki. 2011-ben József Attila-díjat kapott.

Sándor Anikó: Magányügy (Jaffa Kiadó, 2019)

A nő szótlanul feküdt a kórház vaságyán, napok óta nem beszélt.
- Diplomatafeleség volt, Elenának hívják. Rémes állapotban hozták be - súgta meg a nővér. - Azelőtt bőségben élt, partikra járt, és tessék, ez lett belőle - sóhajtott. - Senki nem tudhatja, mi vár rá...
Pár nappal később a számítógépem előtt ültem, amikor váratlanul Elena arca jelent meg a monitoromon. Elállt a lélegzetem. Egy profilkép volt, fényes szőrmebundában mosolygott rajta. Fényűző partikon készült mosolyalbum, újabb és újabb, múzeumokban és születésnapi torta mögül lőtt szelfik, külföldi utazások során elkapott pillanatfelvételek. Egy teljesen másféle világ vette körül, mint amilyenben én találkoztam vele. Lénának nevezte magát, és nem látszott semmivel fiatalabbnak, mint amilyen pár napja volt, a hajléktalankórházban.
Mi ez az egész?
Valami Hamupipőke-sztoriba csöppentem, és a hősöm időnként elszökik a bálba, bolondot csinálva mindenkiből? Átveri a világot, és titokban nagyestélyis fotókat posztolgat magáról a Facebookon?
Ki ez a nő, és miért futok én bele folyton képtelen történetekbe, amelyek annyira meseszerűek, hogy ha mástól hallom, azt gyanítom, csak kitalálta?
Sok időbe telt a nyomozás, mire összeállt a kép, és valamelyest rendet tettem abban a sok szálon futó, bonyolult történetben, amelyet megosztok ebben a könyvben.

Murakami Haruki: A kormányzó halála - Első könyv - Láthatóvá váló ideák (Geopen Kiadó, 2019)

A történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el. Csak úgy tud ennek véget vetni, ha elvégez bizonyos, több mint különös feladatokat. Szerelem és magány, művészet és háború, öröm és veszteség - mind a világhírű japán ismerős témája, ezúttal is Murakami kifogyhatatlanul gazdag képzeletének megfelelő tálalásban. A japán kiadáshoz hasonlóan két kötetben jelenik meg. A második kötet címe: Változó metaforák.

Rhidian Brook: Egy háború margójára (Gabo Kiadó, 2019)

1946-ban nagyon kemény tél volt, amikor Rachel Morgan megérkezett egyetlen életben maradt fiával, Edmunddal Hamburgba. Férjéhez, Lewishez jöttek, aki a brit hadsereg tábornokaként a lebombázott város újjáépítésében vett részt. A család sok év után újra együtt élhet, bár idősebbik fiúk elvesztését egyikük sem tudta feldolgozni.
Lewis Morgan talál egy elegáns villát a család számára, azonban szokatlan módon beleegyezik, hogy az eredeti tulajdonos, egy özvegy építészmérnök és különc kamaszlánya továbbra is a házban lakjon.
Ebben a furcsa atmoszférában, ahol mindenkit súlyos háborús veszteség ért, győztes és legyőzött között furcsa érzelmi szálak szövődnek.