Várostörténeti kronológia

1241
A tatárjárás során a mongolok felégetik Gyöngyös községet.

1261
IV. Béla király oklevelében leírja, hogy az egri Szent János templom megalapítója Szent István volt. 10 falut sorol fel, melyek a templomhoz tartoznak, köztük van Gyöngyöspüspöki is.

1301
Csobánka János fiai: Dávid, László és Sámuel felosztják birtokaikat, így Gyöngyös falut és Benevárát (ma: Mátrafüred) és Bene falut is. Ekkor említik először a gyöngyösi szőlőket, de volt a faluban fallal körülvett iskola is.

1304
Az Aba nembeli Csobánka unokái: Pál, Dávid és Sámuel benei birtokuk egy részén Pálos kolostort alapítanak (a mai Pálosvörösmart). A pálosok szerzetesrendje az egyetlen magyar alapítású rend.

1312
A rozgonyi csatában a gyöngyösi jobbágyok Károly Róbert mellett harcolnak. Az Aba nembeli Csobánka Dávid és Sámuel (a földesurak) Csák Máté oldalán állnak. Dávid elesett a csatában.

1327
Az áruló Csobánkák birtokait - köztük Gyöngyöst is - Szécsényi Farkas Tamás kapja meg Károly Róbert királytól.

1334
Az úr mennybemenetelének ünnepén keltezett Visegrádon a Gyöngyöst várossá nyilvánító oklevél. Szécsényi Farkas Tamás kérésére Károly Róbert király Budával azonos jogokkal ruházta fel Gyöngyöst, Szécsényt és Rimaszombatot.

1342
Az ekkor keltezett határjáró oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.

1367
Gyöngyös első ismert bírája: Konth (Kont-bíró utca neve innen származik).

1399
Az Egerből Budára menő kereskedőtől Gyöngyösön vámot szednek.

1438
A Rozgonyi család megkapja birtokul Gyöngyös felét.

1454
Guti Országh Mihály és Losonczy Albert birtokosok lesznek Gyöngyösön.

1460
Mátyás király elfoglalja Pata várát a csehektől (nem husziták már, hanem rabló zsoldosok). Mátyás ekkor Gyöngyösön is járt.

1461
Mátyás király ismét Gyöngyösön tartózkodik, majd 1471-72-ben, ill. 1479. januárjában szintén. Az Országh és Losonczy családok mellett, házasság révén a Rozgonyiak és Bánffyak is a város földesurai lesznek.

1466
Először említik a Ferences-rend kolostorát (valószínűleg már egy évszázaddal előbb itt voltak, templomuk kb. az 1380-as években épülhetett).

1475
Pápai bullák gyöngyösi ferenceseket említenek.

1480
Apácakolostort (beginák) alapítanak a Mezőgazdasági Szakközépiskola (Zrínyi u.) környékén.

1498
Megalakul az első céh, a mészárosoké.

1450
Az ún. gyöngyösi egyházi kincsek keletkezésének ideje (12 db középkori ötvösmű: kelyhek, keresztek, amelyeket a szőlőművelők és a céhek tagjai készíttettek oltáraik részére). 
A ferencesek könyvtára is ekkoriban alakul ki, ma is meglévő kéziratokkal és ősnyomtatványokkal. A Gyöngyösi Kódex tartalmazza az 1500-as évek elejéről származó, Szent Lászlóról szóló verset, a Mátyás királyról való megemlékezést - magyarul. Nyelvemlékként is számon tartott könyv.
1500-as évek elején már van ispotály is a Szent Erzsébet templom környékén.

1440
25 gyöngyösi diák tanult a bécsi és krakkói egyetemen.

1514
Gyöngyösi jobbágyok is részt vettek a Dózsa-féle parasztháborúban.

1526
A mohácsi csata és Buda elfoglalása után, szeptember közepén a törökök átkeltek a Dunán. Fosztogató útjuk során Gyöngyöst teljesen felégették.

1526
A parasztok kemény harcot vívtak a törökökkel a Mátrában.

1538
I. János (Szapolyai) király kiváltságlevelet állít ki a gyöngyösieknek, mely szerint az egész országban szabadon árulhatják boraikat, és részben felmenti őket a harmincad vám fizetése alól.
Református gyülekezet említése Gyöngyösön.

1544
Hatvan városát elfoglalja a török, Gyöngyös meghódol, khász (szultáni magánbirtokú) város lesz.

1546
Az első török adóösszeírás alapján Gyöngyös lakossága 6500-7500 fő lehetett ekkoriban.

1549
közötti időből a városi levéltár 237 db török iratot (levelet) őriz, ezek fény vetnek Gyöngyös hódoltság-kori életére. Ezen kívül vannak török iratok a Ferences műemlékkönyvtárban, és a református egyházközség kézirattárában is.

1585
Tűzvész Gyöngyösön, a fő téri Szent Bertalan templom is megrongálódik.

1587
Újabb tűzvész.

1600
körül alakul meg a kádár céh.

1612
Török oklevél említi, hogy mészárosok mellett tímárok is vannak Gyöngyösön.

1628
-as keltezésű a Gyöngyösi Toldalék c. magyar nyelvű kézirat, az ellenreformáció magyar katolicizmusának egyik első énekgyűjteménye (Ferences Műemlékkönyvtár).

1634
A nagyszombati jezsuiták Gyöngyös Város Elöljárósága kérésre gimnáziumot nyitottak a városban. A gyöngyösi gimnázium az alapítási idejét ettől az időtől számítja.

1635
Megalakul a csizmadia céh.

1636
Megalakul a szabók és a szűcsök közös céhe.

1645
Gyöngyös egy része leég.

1649
Vadászi Pál füleki várnagy felégetteti a régi városházát, ahová előbb beszorította az egri törököket.

1650
Újabb céhek alakultak (ács, kőfaragó-kőműves, molnár, lakatos, asztalos, borbély, szűrszabó, gombkötő, kötélverő).

1655
III. Ferdinánd magyar király Pozsonyban megújítja Gyöngyös kiváltságlevelét. Új a 4. pont: "belső zenebona okozásakor", ha a városi lakosság - jobbágyok, polgárok - a város vezetői ellen zendülnek, a király megvédi őket a zendülőkkel szemben.

1664
Evlia Cselebi török utazó színes leírása "Gengös városáról".

1674
A legnagyobb tűzvész a hódoltság idején. A törökök 4 évre elengedik az adót, hogy a város ne jusson az elnéptelenedett - adót nem fizető - települések sorsára.

1685
a török elleni felszabadító harcok idején, a császári csapatok által Gyöngyös és környékén kizsarolt 139 539 Ft 80 dénár összegből a város 65 618 Ft 73 dénárt fizetett.

1700
Megalakul a kerékgyártók céhe.

1701
Megépül a mai formájában a ferences-rend kolostora, a templomot is bővítik.

1702
Timon Sámuel leírása 37 nevesebb magyar városról, köztük Gyöngyösről. Dicséri a gyöngyösi bort, ír a Mátrában 1699-ben újból megnyitott arany-ezüst bányáról (Recsk).

1703
Almásy János gyöngyösi nemes úr kiáltványt bocsát ki, melyben a Rákóczi szabadságharc központjává Heves megyében Gyöngyöst teszi meg.

1704
Márc. 18.-29. aug. 20. - szept. 12. között II. Rákóczi Ferenc béketárgyalása Fő téri palotájában (Fő tér 2. helyén volt) a gyöngyösi születésű gr. Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, a király megbízottjával. A tárgyalás sikertelen volt, a szabadságharc a fejedelem 25 pontos követelése alapján folyt tovább.

1709
A kurucok tarnaörsi táborában pestisben meghalt Vak Bottyán János tábornok, akit a gyöngyösi ferences templomban temettek el. Vörös márvány síremléke a szentélyben látható.

1709
Pestisjárvány, melyben a város lakosságának kb. 1/3-a, 1500 fő halt meg. A betegek ellátását és temetését vállaló ferences-rendi szerzetesek közül 25-en haltak meg a járványban, köztük 1710. szept. 27-én páter Bárkány János, a Rákóczi család diplomáciai szolgálatait is ellátó művelt szerzetes, a fejedelem első tanítója. A pestis emlékét a Vak Bottyán János Szakközépiskola udvarán álló Pestises kápolna őrzi.

1710
Megalakul és autonómiát kap az Arnót Kompánia, a szerb, görög és macedon kereskedők szervezete.

1718
Átépítik a Ferences-rendiek templomának hajóját.

1721
-ben építik a jezsuiták a mai Kálvária első épületét.

1727
Károly magyar király a már meglévő 4 országos vásáron (Gyertyaszentelői: febr. 2-3., Szt. Orbán napi: máj. 25-26., a Szt. Bertalan napi: aug. 24-25., és a Szt. Erzsébet napi: nov. 19-20.) kívül, még két országos hetivásárt is engedélyezett Gyöngyösnek. A hetivásárok ekkor a hétfői és a pénteki napon voltak.

1730
Ismét tűz volt a városban.

1740
-ben épült a ferences templom homlokzati tornya.

1740
között épült a Petőfi u. 30-32-34. sz. alatti ún. Haller-Berényi-Orczy palota. Mai formáját a XIX. sz. közepén nyerte el. Ezen a telken már 1621-ben volt vizimalma a Nyári családnak.

1747
-től kezdve átépítik a Szt. Bertalan templom szentélyét, ill. az egész templomot, gótikusból barokk stílusúvá.

1751
-ben épült a volt jezsuita gimnázium (a mai Zeneiskola) épülete, mai alakját 1782-83-ban kapta.

1767
Felépült a megyei katonai Kvártélyház (megyei katonai laktanya), a mai ún. Vármegyeház épülete.

1773
Feloszlatták a jezsuita rendet. 1776-ig a gimnáziumban egri világi papok tanítottak, 1776-tól az 1898-as államosításig ferences szerzetesek.

1774
Megépült a Nagytemplom északi tornya, a déli 1815-18 között készült el.

1779
Megnyílt az első világi gyógyszertár, 1785. júl. 16-án pedig a második. Korábban a ferencesek látták el gyógyszerekkel a rászorulókat.

1781
Gyöngyösön született Hám János szentéletű szatmári püspök és kinevezett esztergomi érsek, a Szt. Bertalan templom jótevője.

1782
Felépült a városháza (szemben a Nagytemplommal), amely 1948-as lebontásáig szolgálta a közügyeket. Rábl Károly alkotása volt.

1784
1784-ben építteti Almásy Pál barokk palotáját Gyöngyös jeles építőmesterével, Rábl Károllyal (Szent-Korona ház, ill. a Felsővárosi Plébánia épülete).

1784
Megkezdik a farkasmályi pincék kialakítását.

1788
Plébániát nyitnak a ferencesek az egri püspök engedélyével.

1789
Bezárják a gyöngyösi gimnáziumot, mert nem hajlandó német nyelven tanítani és tanulni (ha már latinul nem lehet és magyarul nem szabad).

1792
Felépül a református templom (Rábl Károly munkája). A homlokzata 1810-15-ben, a torony 1844-45-ben készült el.

1793
Újabb tűzvész, mely után Rábl Károly kidolgozta Gyöngyös első szabályozási tervét és megkezdi az utcák kikövezetését.

1800
-tól tartózkodik Gyöngyösön a Nádor, vagy másként a 12. számú huszárezred (jász-kúnokból állt), 1829-ig a vármegyei laktanyában (az ún. Vármegyeházban). Alapító első parancsnokuk Hertelendy Gábor volt.

1803
A gimnázium tanulói voltak: Bajza József, Bugát Pál, Nagy Ignác, Spetykó Gáspár, Török Ignác, Vachott Sándor, Vahot Imre, Zalár József.

1806
Márc. 20-21-én éjjel, 1809. jún. 16-án, és 1809. szept. 21-től nov. 3-ig őrizték Gyöngyösön a Szent Koronát az Almásy-házban.

1818
épült az ún. "Hősök temploma", a zsinagóga.

1820
Gyöngyösön tartózkodott gr. Széchenyi István, báró Brudern József vendégeként.

1831
Kolerajárvány, amely 614 áldozatot követelt.

1834
Megindult a közvilágítás, a Fő utcán lámpákat állítottak fel.

1836
Az országban tizenkilencedikként megalakult a Kaszinó Egyesület.

1838
Dr. Horner (Vezekényi) István megalapítja "az ügyefogyott szegények számára" a gyöngyösi kórházat.

1844
A bíróválasztáson nyílt zendülést tört ki. Nem a földesurakét, hanem a nép jelöltjét, Csiba Antalt választották meg. A földesurak megismételt választáson "erőszakkal" győztek.

1847
A városi tanács írásban megkeresi a Vasúti Társaság igazgatóját, mert szeretne fiókvasutat építeni. "Városunk jobb léte, s főleg a kereskedelmi Közlekedésben leendő haladás végett".

1848
Gyöngyös önkéntes nemzetőröket küld Pestre, akik részt vesznek a szabadságharcban.

1848
A Honvéd Egyesület felhívja a helyi képviselőket a forradalom vívmányainak, a fegyelemnek a megvédésére, a nemzetőrség megteremtésére.

1849
Babarczy Antal császári biztos megzsarolja a várost, mert magyar huszárok itt fogták el Montecuccoli ezredest.

1849
Az Orczy-kastélyban tartózkodik Windischgrätz, osztrák fővezér.

1849
Kossuth Gyöngyösön tartózkodik az Almásy-házban (Szent Koronaház).

1849
Gyöngyösre érkezik Konstantin orosz nagyherceg és Paskievics herceg orosz tábornagy.

1849
Összegyűjtik a Kossuth-bankókat és nyilvánosan elégetik a Piac téren (Fő-tér).

1849
A ferences rendiek kolostorukban több jeles személyt is rejtegettek: a helyi születésű Bugát Pált, a szabadságharc főorvosát, Gasparics Márk szerzetest és másokat.

1852
Ferenc József császár magyarországi útján érinti Gyöngyöst is. Az Orczy-kastélyban szállt meg.

1852
Örökváltsági szerződést kötöttek a gyöngyösi kapások a város 89 közbirtokosával. 142 878 Ft megváltási összeg lefizetése után az általuk használt házak, földek tulajdonukba kerültek.

1853
Felépül az első gőzmalom és szeszfőzde Gyöngyösön, báró Brudern József palotája udvarán, a mai Pszichiátriai gondozó helyén.

1858
Megalakul a Heves-megyei Gazdasági Egyesület.

1861
A tüzek éve. Május 30. és június 24. között 80 ház égett le, szeptember 10-én újabb 21 ház pusztult el.

1864
Bányász Sándor káplán megszervezi a Gyöngyösi Legényegyletet.

1865
Megnyílott a távirda.

1867
Megalakult az első bank, a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület. 1907-ig még további 7 pénzintézet alakult.

1868
Gr. Szapáry Józsefné hathatós közreműködésével megépült a Mária Tanoda (internátus és leányiskola), a Zrínyi utcában. Mai formáját 1913-ban nyerte el.

1870
Megérkezett az első vonat Gyöngyösre.

1872
A Gyöngyösi Lapok megjelenése, amely közel 60 éven át a város talán legjelentősebb újságja volt. Megalakult az első nyomda is.

1872
van Járásbíróság a városban.

1872
Újabb tűzvész - ekkor 21 ház égett le.

1883
A filoxera kipusztítja a szőlőket Gyöngyösön és környékén. Óriási csapás, különösen a napszámosokra nézve.

1887
Megalakult a Mátra Egyesület 650 taggal (turista egylet).

1889
Megalakul a gyöngyös-vidéki Gőzmalom R. T. (Büchler testvérek).

1890
Megalakult a Barna Gábor fiai Rt. gőzmalma, gőzfűrésszel és parkettagyárral.

1890
Május 1. megünneplése Gyöngyösön.

1895
Megkezdődött az állami elemi iskolák és óvodák megszervezése.

1896
4 nagy szőlőtelep alakult a filoxéra utáni újratelepítés során.

1898
A gimnázium államosításának éve.

1899
Elkészült a gimnázium új (mai) épülete.

1903
Megalakult az Ipartestület.

1904
Tűzvész Gyöngyösön. Leégett a ferencesek temploma és kolostora, 215 ház, a kár 1 451 100 korona.

1905
Megalapították a Gyöngyös-visontai bortermelők szövetkezetét.

1906
Megalakult a Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete.

1908
Megindult a villanyvilágítás.

1910
A Természetbarátok Turista Egyesülete első országos vándorgyűlését Gyöngyösön rendezték meg.

1911
A Gyöngyösi Atlétikai Club megalakulása atlétikai, torna, vívó, céllövészet és labdajátékok szakosztállyal.

1917
A legnagyobb gyöngyösi tűzvész. Leégett 559 ház és 1400 melléképület, megégett 11 ember, 8000 lakos maradt hajlék nélkül (a lakosság 40%-a). A kár: 21 268 646 korona. A frontokról fél évre szabadságolták a tűzkárosult katonákat.

1917
IV. Károly magyar király és Zita királyné látogatása Gyöngyösön. A nép szeretettel fogadta a királyi párt.

1917
Megalakult a "Hangya" szövetkezet a lakosság jobb áruellátása céljából.

1917
Elkészült Gyöngyös újjáépítési terve. A kormánybiztos dr. Harrer Ferenc, a terv készítője Warga László volt.

1918
A képviselőház elfogadta a XXIII. törvényt Gyöngyös újjáépítéséről. Ez az utolsó törvény, melyet magyar király szentesített.

1914
A világháború gyöngyösi vesztesége: bevonult kb. 4000 fő. A háború végén 500 hősi halott, 453 rokkant, 281 hadiözvegy, 465 hadiárva, 34 szülőtelen árva van.

1918
Forradalmi megmozdulás, 7 halott.

1919
A város vezetését átveszi a Munkástanács.

1919
Nemzetőrség, polgárőrség feloszlatása. Munkásgárda felállítása, márc. 26-tól Vörös Őrség néven. Parancsnoka Nemecz József. Üzemek, pénzintézetek (Gyöngyösön 10) államosítása.

1919
A tömeg rátámadt a ferences kolostorban leltározó direktóriumi tagokra. Nemecz József statáriumot rendelt el.

1919
Tanácsválasztás, Gyöngyösön 37 tagú direktórium alakult.

1919
A Fő téren felakasztották Csipkay Albert huszárszázadost és Welt Ignác üvegkereskedőt, a vád ellenforradalmi szervezkedés volt.

1919
A Szurdokparton salgótarjáni bányászok megnyitják a lignitbányát.

1919
Gyöngyösre érkeznek a román intervenciós csapatok. Aug. 15-ig 8 forradalmi tisztségviselőt végeztek ki.

1920
A város lakossága 19 647 fő.

1920
Megkezdik kiépíteni a Mátra idegenforgalmát.

1921
Megnyílott a Római Katholikus Polgári Fiúiskola.

1922
Felszentelik az újjáépített Nagytemplomot.

1923
Megépült a Nemzeti Bank és a Tűzoltó palota (Kossuth u. 1. sz.).

1923
Gyöngyöspüspöki községet Gyöngyöshöz csatolják.

1925
Megnyitották a Római Katholikus Felsőmezőgazdasági Iskolát.

1925
Üzemel a strand.

1926
Házhely céljára 79 hold, mezőgazdasági célra 408 hold földet osztanak ki 1012 igénylőnek. Ekkor népesül be az ún. "Érsekföld".

1926
A mátrafüredi kisvasút megkezdi a személyszállítást.

1927
Elkészült a vízvezeték, felépült a víztorony.

1929
Elkészült a posta új épülete.

1929
Megindultak az autóbuszjáratok a Mátrában.

1930
A nagy mátrai üdülők és a szanatórium megépülése (Mátraháza, Galyatető, Kékestető).

1930
Elkészült az új izraelita templom Bamhorn Lipót terve alapján.

1931
A mátraházai síugrósánc felavatása.

1931
A Pipis-hegyi repülőtér felavatása, amely a 30-as évek közepére már nemzetközileg is elismert létesítménnyé vált.

1935
Mátrafüredet hivatalosan is üdülőhellyé minősítik.

1938
Az Aranyvonat (a koronázási kincsek és a Szent Jobb) Gyöngyösön.

1939
Lengyelország megtámadása után a munkásotthonban és az Orczy-kastélyban lengyel menekülteket helyeztek el.

1941
A város lakossága 24 053 fő.

1944
Elviszik a munkaszolgálatos zsidó férfiakat Gyöngyösről.

1944
A zsidókat deportálják Gyöngyösről (2200 fő). Visszatér 45 fő.

1944
130 középiskolás gyöngyösi felső tagozatos diák dolgozik munkaszolgálatosként Szirmabesenyőn (Miskolc mellett).

1944
De. 1/2 10 - 10 óra: Gyöngyös első bombázása, 20 halott.

1944
Vörös Hadsereg csapatai beveszik Gyöngyöst, nov. 19-én Mátrafüredet, dec. 22-én Mátraházát. Dec. 23-án Kékestetőt román csapatok foglalták el.
A keresztény polgári lakosság körében 162 fő lett a háború áldozata. A harcokban a 3663 házból 2549 sérült meg, 99 teljesen romossá vált.

1945
Megkezdődik a romok eltakarítása és az újjáépítés.