Könyvajánló - 2022. december

Az első három kötet gyöngyösi szerzők művei:

Hársszegi Anita: Morgó Margó (Novum Publishing GMBH , 2022)

Mi történik egy életvidám, ember- és társaságszerető emberrel, ha hirtelen összeroppan az élete, és szinte mindent elveszít egy súlyos betegség következtében? Hogyan tudja egy pedagógus, egy ízig-vérig nevelni szerető ember feldolgozni, kezelni azt, hogy néha nem találja a szavakat; szerteszaladnak, szétesnek a gondolatai, illetve a vele történt trauma "árnyékai" időről időre beköszönnek hozzá, ellehetetlenítve mindennapi életét?

Hársszegi Anita könyve mutat egy utat azoknak, akik hasonló gondokkal küzdenek. Megmutatja, hogyan lehet lépésről lépésre, mindent átértékelve, a körülmények, a pillanat tükrében folyamatosan "újratervezve" tovább élni, létezni.

♦

Vérmesék (Marysol, 2022)

2022 legjobb horror novellistái egy kötetben

Mindenkire ráfér néha egy kis borzongás. A horror egy rendkívüli műfaj; mi, emberek ugyanis szeretünk néha megijedni. Másként miért is járnánk vidámparkba és miért is ülnénk fel a szellemvasútra? Nos ez a kötet a lélek vidámparkja, meglehetősen hatalmas szellemkastéllyal, ahol a lelkünk elbarangolhat sötétebb történetek felé.

A Vérmesék tökéletes olvasmány akár a borúsabb estékre is!

♦

Mátrai Stella, Mátrai Csenge: Barátságos mesék (Irodalmi Rádió, 2022)

Ez egy különleges családi mesekönyv, amit a Mátrai család három tagja készített. Stella, az anyuka írta a mesék egyik felét, lánya, Csenge pedig a másik felét. Az illusztrációkat Stella fia, Bálint Vince készítette.

Azért is különleges ez a mesekönyv, mert az elfogadás, a barátság és a szeretet jegyében készült. Itt nem eszi meg a farkas a piros ruhás kislányt, inkább elbeszélget vele, s talán még a barátjává is válik. A mesékben szereplő állatok segítenek egymásnak, ha valamelyikük bajba kerül vagy nehéz feladat előtt áll. Noa tündérrel, s barátaival pedig számtalan izgalmas kalandot élhetünk át. Csupa olyan történet, melynek tanulságát megszívlelve jobbak lehetünk a való életben is.

Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai (Alexandra Könyvesház Kft., 2022)

"Nem érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli időkben, a miénktől annyira különböző társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-cseprő okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban." A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert. A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi. A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.

Fábián Janka: A szabadság szerelmesei (Libri Könyvkiadó, 2022)

Szenvedélyek és árulások, szerelem és bosszú a forradalom és a szabadságharc viharaiban.

Az Anna-bál szerelmeseiből megismert Györöky Ilka és családja története folytatódik a méltán híres balatonfüredi reformkor következő évtizedében. Az 1840-es években még az eddiginél is pezsgőbb és színesebb társasági és kulturális élet zajlik a népszerű üdülőtelepen, és az évente megrendezendő Anna-bálok egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a környékbelieknek valamint a távolabbról idesereglő vendégeknek. Szinte minden évre jut egy-egy újabb szenzáció, vagy ünneplésre okot adó alkalom: például az új Kerektemplom felépítése, vagy a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátása. Ilka gyermekei lassan felnőnek, és ebben a mozgalmas évtizedben ők is átélik a szerelem, a barátság, a rivalizálás és ellenségeskedés érzelmi viharait.
Lassan elérkezik a világtörténelmi jelentőségű 1848-as esztendő, amikor a történelem forgószele mindannyiuk életét gyökerestől felforgatja.
Fábián Janka új regényében Balatonfüred mellett immár Bécsbe és Pozsonyba is ellátogathatunk, hogy szemtanúi lehessünk, hogyan élték át a korabeli emberek a forradalomba és szabadságharcba torkolló, izgalmas késői reformkor éveit.

Elaine N. Aron: A szuperérzékeny szülő (Kulcslyuk Kiadó, 2022)

A téma világhírű pszichológus szakértője legújabb könyvében a szuperérzékenyek azon csoportjával foglalkozik, akiknek talán a legnagyobb szükségük van megértésre, együttérzésre és bátorításra: a szuperérzékeny szülőkkel. Ez az életszerep ugyanis igen megterhelő tud lenni azoknak a számára, akik óriási felelősségérzettel és körültekintéssel, fejlett empátiával és mély érzelmekkel, minden részletre kiterjedő intenzív figyelemmel, ugyanakkor érzékenyebb-sérülékenyebb idegrendszerrel vágnak bele a nagy kalandba.
Azok a nehézségek, amelyekkel a szuperérzékenyek egyébként is küzdenek, a gyermeknevelés időszakában megszaporodhatnak. Egy csecsemő, kisgyerek vagy kamasz társaságában aligha védhető ki a rengeteg erős külső inger, miközben a szülői szereppel együtt járó szorongások, kétségek és döntési helyzetek is alaposan meggyötörhetik a tépelődésre hajlamos személyiséget. Mindezek eredményeként gyakori, hogy a szuperérzékeny szülő elbizonytalanodik önmagában. Számos, a neveléssel együtt járó helyzetet kényelmetlennek, alkatától idegennek, megerőltetőnek találhat, miközben bűntudat gyötri, amiért így érez, és fél, hogy nem tud olyan jól helytállni szülőként, ahogy szeretne.
Aron úgy szegődik az olvasó mellé, mint egy bölcs és megértő, tapasztaltabb barát, aki elsősorban nem gyermeknevelési tanácsokat ad, hanem a szülői öngondoskodásban nyújt támogatást. Végül persze ez is nevelés, hiszen semmi sem hat erősebben, mint a szülő személyes példája, az anya/apa lelki és idegállapota pedig visszaköszön a gyerek közérzetében és viselkedésében is. Alapvetően fontos tehát, hogy a szülő jól ismerje és kezelje saját alkatát. A szuperérzékenyeknek számos olyan tulajdonságuk van, amelyek segítik őket abban, hogy nagyszerű szülők legyenek, a gyengeségek pedig megfelelő önismerettel és körültekintéssel kézben tarthatók.
A pszichológus szerző gondolatai megerősítenek, megnyugtatnak, és elmélyítik az önbecsülést. Mindemellett a könyv számos gyakorlati tanáccsal is szolgál, miként csökkenthetjük szuperérzékeny szülőként a minket megterhelő hatásokat, hogy ne csak a gyerek, de mi is jól érezhessük magunkat, miközben felneveljük.

Christopher Andersen: Fivérek és feleségek - Vilmos, Katalin, Harry és Meghan magánélete (Gabo Kiadó, 2022)

Christopher Andersen újságíró már Diana, walesi hercegné halála óta figyelemmel kíséri Vilmos és Harry herceg életének alakulását. Több könyvet írt a témában, köztük néhány magyarul is megjelent.
Ebben a könyvében utánajárt mindennek: mi történt a két fiúval, mióta felnőttek lettek, megnősültek - mindketten erős karakterű nőket vettek feleségül -, és gyerekeik születtek.
Megmutatja, Erzsébet királynő hogyan próbált manőverezni a színfalak mögött, hogy kedvező képet alakítson ki a jövendő királyról, Vilmosról és a "Pótlékról", Harryről. A nagy kérdés, hogyan tudja túlélni a Windsor-ház Harry és Meghan távozását a "Cégből", amihez hasonló VIII. Edward óta nem történt a királyi családban. Megtudhatjuk, hogyan változott Vilmos és Harry viszonya egymással -, amely nagyon szoros, egymást támogató kapcsolattá fejlődött édesanyjuk halála után -, miután megnősültek, és milyen ádáz rivalizálás folyik a feleségek, a két sógornő között a népszerűségért.

Madeline Martin: Az utolsó könyvesbolt Londonban (I.P.C. Könyvek Kft., 2022)

Az utolsó könyvesbolt Londonban, amelyet a második világháborút túlélt néhány könyvesbolt sorsa ihletett, örökérvényű történet a háborús veszteségről, a szerelemről és az irodalom erejéről.

1939. augusztus: Nagy-Britannia háborúra készül, miközben Hitler seregei végigsöpörnek Európán. Grace Bennett mindig is arról álmodott, hogy Londonba költözik, de megérkezésekor a város az éjszakai elsötétítéssel és az óvóhelyekkel merőben más arcát mutatja, mint amire Grace számított. Ahogy azt sem gondolta volna, hogy végül egy poros, ódon könyvesboltban, a Primrose Hillben kezd dolgozni, London szívében.

Ahogy a légitámadások megszaporodnak, és a háború fokozódik, Grace megtapasztalja a történetmesélés erejét, amely vigaszt és reményt nyújt a romba dőlt város lakosai számára, és közösséggé kovácsolja őket - ez az erő még a háború legsötétebb éjszakáin is diadalmaskodik.

Paul Newman: Egy hétköznapi ember különleges élete (Jaffa Kiadó, 2022)

1986-ban Paul Newman és legközelebbi barátja, Stewart Stern forgatókönyvíró ambiciózus projektbe kezdett. Stern felkereste Newman családtagjait, barátait és közeli munkatársait, és interjúkat készített velük a színész életéről, majd Newman is elmesélte a saját nézőpontját a történetről. Az egyetlen kikötés az volt, hogy bárki, aki megszólal, legyen teljesen őszinte. A kikötés magára Newmanre is vonatkozott. Öt évig dolgoztak a projekten.
Az eredmény egy rendkívüli memoár, a szokásos sztáréletrajzoktól eltérően irodalmi igényességgel, izgalmasan megírt szöveg, több ezer oldalnyi interjúátiratból összeszerkesztve. Newman hangja rendkívül erőteljes: hol vicces, hol fájdalmas, de legfőképpen és mindenekelőtt kegyetlenül őszinte. A további hangok - gyermekkori barátok, bajtársak a haditengerészetnél, családtagok, filmes és színházi munkatársak, mint például Tom Cruise, George Roy Hill, Martin Ritt vagy John Huston - gazdagítják, színesítik és kontextusba helyezik Newman történetét.
Newman ragyogó részletességgel mesél traumákkal teli gyermekkoráról, tinédzserkori bizonytalanságáról, fiatalkori kudarcairól a nőkkel, sztárrá válásáról, korai riválisairól (Marlon Brando és James Dean), első házasságáról, alkoholizmusáról, Scott fia haláláról, és arról a vágyáról, hogy lányai megértsék az igazságot apjukkal kapcsolatban. A könyv talán legmegindítóbb része a Joanne Woodwarddal való kapcsolatáról szól - egymás iránti mélységes szeretetükről, és arról, ahogyan Joanne intellektuálisan, érzelmileg és érzékileg is formálta férjét, miközben minden helyzetben támaszt nyújtott neki.
Az Egy hétköznapi ember különleges élete kitárulkozó és önelemző, szeretetteljes és őszinte, összetett és mély írás, amely új fényben tárja elénk korunk egyik legnagyobb filmsztárját, az embert, akit sokan csodáltak, de kevesen ismertek.

"Szerettem volna papírra vetve helyükre tenni a dolgokat, megtépázni a fejemre nőtt legendát, leszámolni néhány mítosszal, és távol tartani a piranhákat. Dokumentálni akartam életemet ezen a planétán, lehetőleg a pontosság igényével. Mert mindaz, amit eddig leírtak rólam, a közelében sem jár a valóságnak.
Ez az egyetlen célom ezzel a könyvvel."
- Paul Newman

Imogen Kealey: Az ellenálló - Fedőneve: Fehér Egér - a II. világháború legbátrabb futára (Európa Könyvkiadó, 2022)

Dúl a II. világháború, Franciaországban a németbarát Vichy-kormány van hatalmon. Nancy Wake, az ausztrál származású fiatalasszony férje, a gazdag marseille-i gyáros oldalán fényűző vacsorákat ad - jó kapcsolatai vannak a feketepiacon -, és a körülményekhez képest boldogan él. Nancynek azonban van egy másik, titkos élete: ő a rettegett Fehér Egér, az egyik legkeresettebb kém, aki után a Gestapo kétségbeesetten kutat. Egy árulásnak köszönhetően férjét le is tartóztatják, de Nancy kicsúszik a kezük közül. Angliába szökik, ahol nem tud tétlenül ülni, és egy féléves katonai kiképzés után visszatér Franciaországba, hogy csatlakozzon a partizánokhoz. Mindenre hajlandó, hogy legyőzzék a németeket - és készen áll arra is, hogy életét adja a férjéért.
A lebilincselően izgalmas kalandregényt a II. világháború sokszorosan kitüntetett hősének igaz története ihlette. A felvilágosult, szabad szellemű, a francia ellenállás jelképévé magasodott Nancy Wake kalandjai egy pillanatnyi szünet nélkül követik egymást a regény lapjain. Harcát azonban nemcsak a németek, hanem az előítéletek ellen is vívja, hiszen nem elég, hogy a partizánok közül senki nem tudja elképzelni, hogy egy nő felveheti a versenyt bátorságban, erőben és kitartásban a férfiakkal, de Nancyt vezérükként kell elfogadniuk.

George Friedman: Vihar a csönd előtt - Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő (MCC Press Kft., 2021)

2026-ban az Amerikai Egyesült Államok születésének 250. évfordulóját fogja ünnepelni. Egy olyan államról beszélünk, amelyet bár nem birodalmi szándékkal alapítottak, de azzá vált, s amelyet minden hibája ellenére ma is nagyon sokan tekintenek példának és igazodási pontnak a nemzetközi politikai életben. A fiatal amerikai birodalom - mely a soft powernek sokkal többet köszönhet, mint a fegyvereinek - most formálódik. A történelemben az a nyolc évtized, amely a második világháború óta eltelt, s amelynek köszönhetően a Szovjetunió megszűntét követően az USA hegemón világhatalommá vált, nagyon rövid idő, és természetesen tele van ellentmondásokkal. Ám az amerikai hegemónia nem a fegyverek uralmán, hanem a technológia kultuszán, nem a gazdasági erőn, hanem az angol nyelv globális használatán, nem a nemzetközi politikai befolyáson, hanem a szabadság és ellenállás, a megfontoltság és vakmerőség jellegzetesen amerikai kultuszán nyugszik. Az amerikai létforma ma is vonzó, függetlenül attól, hogy a világ csendőrje sikeresen zárja-e le katonai akcióit, vagy sem. Friedman ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy mindezek a külső és belső viharok megtisztítják a terepet: a ma konfliktusait szükségszerűen egy megnyugvási állapot váltja majd fel, amelyben a jelenleg megkérdőjelezett értékek újra megerősödve segítik majd hozzá a világot és az Egyesült Államokat ahhoz, hogy betölthesse történelmi hivatását.

Paul Auster: A magány feltalálása (21. Század Kiadó, 2022)

Először jelenik meg magyarul Auster életművének kulcsdarabja. Emlékek az elbeszélő apjáról, aztán az apává válás kihívása és mélységei.

Minden köteténél inkább A magány feltalálása testesíti meg Paul Auster művészetének kikerülhetetlen forrását. A láthatatlan ember portréja és Az emlékezet könyve két tükörszöveg, amelyekből a New York trilógia és a többi sikerkönyv alkotójának portréja és családi viszonyainak intim feltárása bontakozik ki.

Az apját gyászoló fiú egy üresen tátongó családi album mellett az alakmásai közt eltűnő apa trükkfotójára lel, és valami ennél is borzongatóbbra: egy százéves fotográfiára, melynek közepéből kitéptek egy darabot. A hasadás vizsgálata során egy családi tragédia krónikája elevenedik meg.

"Napról napra halad, teszi a dolgát. Csak az előtte álló életről álmodik. És ekkor az történik, hogy halál van. Az emberből feltör egy kis sóhaj, összeroskad székében, és az már a halál."

Edith Wharton: Az ártatlanság kora (Athenaeum Kiadó, 2022)

Az ifjú Newland Archer a 19. századi New York-i arisztokrácia ifjú és megbecsült tagja. Élete a tőle elvártnak megfelelően alakul. Csakhogy nem sokkal a fiatal, csinos és jó családból származó May Wellanddel kötött eljegyzése után megismerkedik menyasszonya unokanővérével, a kétes hírű Ellen Olenska grófnővel. A férfi a társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa az asszony hírnevét. Ám ahogy telik az idő, Ellen iránti vonzalma egyre erősebbé válik. Newlandnek nagyon tetszik, hogy a grófnő merőben másként viszonyul az élethez és az arisztokrácia íratlan szabályaihoz, mint az eddig őt körülvevő nők és férfiak: öntörvényű, és határozottan szembeszáll a képmutatással. Edith Wharton Pulitzer-díjas alkotásából Martin Scorsese készített nagy sikerű, több díjjal jutalmazott filmet, olyan tehetséges színészekkel a főszereben, mint Daniel Day-Lewis, Michelle Pfeiffer és Wynona Ryder.

Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0 - Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció (Athenaeum Kiadó, 2021)

Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Hogyan próbálják a dezinformációs piac legbefolyásosabb szereplői - köztük politikusok, nagyhatalmak, kattintásvadász oldalak, vagy akár hírességek és nagyvállalatok - kiaknázni félelmeinket, gyűlöletünket, reményeinket, elfogultságainkat? Hogyan tesz fogékonnyá bennünket a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett "igazságon túli" kommunikációs gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején?

Miközben a dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom. Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet - építve a szerző kutatásaira, doktori disszertációjára és habilitációs előadására - tudományos ismeretterjesztő módon mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai működésmódját. Az új tudományos eredményekkel és tényekkel bővített, átdolgozott kiadás a koronavírus-járványnak és a modern "törzsi" mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.

Maggie Shipstead: A nagy kör (Libri Könyvkiadó, 2022)

1914-ben lángra kap a Josephina Eterna luxus-óceánjáró. Addison Graves, a hajó kapitánya újszülött ikergyerekeivel elmenekül a süllyedő hajóról, a felesége azonban nem éli túl a katasztrófát. A kapitányt hosszú börtönbüntetésre ítélik, a gyerekeket, Mariant és Jamie-t pedig a Montana állambeli Missoulában élő léha nagybátyjuk neveli.
Egy alkalommal a kislány találkozik a városon átutazó, rozoga biplánnal közlekedő pilótapárossal, és ezzel megpecsételődik a sorsa: menthetetlenül beleszeret a repülésbe. Tizennégy évesen egy gazdag szeszcsempész veszi pártfogásába, aki fizeti a repülőleckéit, sőt egy repülőgépet is vásárol. Ennek persze ára van, ami egész életében kísérti majd Mariant, de csak így teljesülhet az álma, hogy az Északi- és a Déli-sark fölött átrepülve megtegye a nagy kört, és megkerülje a Földet.
2014-ben Los Angelesben Hadley Baxter színésznő egy film zárójelenetében a főszereplőt, Marian Gravest alakítja, és fékezhetetlenül szorong. Kétéves volt, amikor a szülei repülőgép-szerencsétlenségben meghaltak, és az egyetlen élő rokona, szoknyavadász nagybátyja, a producer Mitch nevelte fel. Hollywood forgatagában azonban nem könnyű felnőni. Az, hogy megformálhatja Marian karakterét, a lehető legjobbkor jött számára. Hadley beleássa magát a híres aviátor történetébe, és meglepő párhuzamokat talál...
Egy évszázad választja el őket, a sorsuk mégis összefonódik: két bátor és elszánt nő, akiknek egy férfiak uralta világban kell érvényesülniük.

Milan Kundera: Hecc (Európa Könyvkiadó, 2022)

Egy reggel, tanítás előtt egy "embertelennek, közönségesnek és szadistának" mutatkozó iskolaigazgató azzal adja a világ és önmaga tudtára belső meghasonlottságát, hogy a még üres osztályteremben női nemi szervet szimbolizáló rombuszt rajzol a táblára. Némi habozás után egyenlőségjelet biggyeszt mellé, és az egyenlet másik oldalára odaírja: "igazgató." Az iskola felbolydul, vizsgálóbizottság alakul, mindenki a tettest keresi. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az események elszabadulnak, a környezetét és a világot "heccelő" direktor nem ura többé a történéseknek és saját sorsának sem. Az "isteni" helyzetteremtő pozícióból sodródás lesz, és a történet öntörvényű, ördögi szabályai szerint az egyre inkább emberi arcát mutató igazgatót maguk alá temetik az immár irányíthatatlan események.

Kundera magyar olvasói számára nem ismeretlen a drámai történéseknek ez a menete. Elég a Tréfá-ra vagy a Nevetséges szerelmek elbeszéléseire gondolni. A józan ész szemszögéből nézve értelmetlenül kreált konfliktus nyomán kibontakozó, számtalan fordulatot tartalmazó cselekmény a maga pőreségében mutatja meg, mit jelent az, amikor egyszerre csak kiderül, hogy az olyan emberi viszonyoknak, mint a hatalom, a szerelem, a szolidaritás, semmi közük a fennen hirdetett valós vagy vélt értékekhez. De még a szavakhoz sem. Ebben a feje tetejére állított, torz világban minden érték és érzés a visszájára fordul, és a drámai hős minden későbbi igyekezete dacára óhatatlanul belebukik teremtő játékába.

Forrás: Bookline.hu