"Légy résen!” : száz éve alakult az első egri cserkészcsapat a Dobóban

Mindez napra pontosan száz éve, 1921. szeptember 24-én, egy szombati napon történt, éppen annak a tanévnek az elején (1921/22), amikor az intézmény, az Egri Magyar Királyi Állami Főreáliskola felvette Dobó István nevét. Az alábbi összeállítás a jubileum kapcsán csak az egri kezdeteket veszi górcső alá. A két világháború között a városban működő cserkészcsapatok bemutatása talán egy külön könyvet is megérne. Sajnos, akik tevékeny részesei voltak ezeknek az időknek, azok többsége már nincs közöttünk. Egyre nehezebb a régi események rekonstruálása, egy-egy fénykép felkutatása és megfejtése. Talán egy nagyobb méretű összefogással sikerülhet városunk múltjának eme fontos részét megőrizni és átadni az utókornak.

Mikor és hogyan találkozhattak az egriek a cserkészettel? Egy biztos: már jóval a fent említett dátum előtt.

A brit gyarmatbirodalom katonatisztjének, Lord Robert Baden-Powellnak (vagy ahogy a cserkészek nevezték világszerte: Bi-Pi) a fiatal fiúk testi és erkölcsi nevelését előtérbe helyező programja 1907-ben indult. Futótűzként terjedt a mozgalom (közben a lányok is bekapcsolódtak) előbb Angliában, a Brit-szigeteken, majd a gyarmatokon, míg 1910-ben Európa-szerte - így Magyarországon is - újabb és újabb cserkészcsapatok alakultak.

Lord Robert Baden-Powell (Forrás: Wikipedia)

Ebben itthon kezdetben a főváros és környékének iskolái jeleskedtek. Az 1912. december 28-án megalakult Magyar Cserkészszövetség a jelentkezések sorrendjében adta ki az úgynevezett igazolási számokat. Minél alacsonyabb egy szám egy cserkészcsapat neve előtt, annál régebbi alakulatról van szó. Ez a tapasztalatok szerint nem az alapításhoz és nem az első fogadalomtételhez kötődött.

Az országos sajtó – és az egyes iskolák értesítői – az évek során egyre többet foglalkoztak az adott intézményben működő, ahhoz kötődő cserkészcsapatokkal. Ez persze nem azt jelentette, hogy kizárólag iskolákban működhettek ilyen csoportok. A két világháború között a nagyobb gyárak, de sportegyesületek, társadalmi szervezetek is alapítottak csapatokat, hiszen így könnyebb volt az „utánpótlás” szervezése pl. az RMST (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-nél), a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet), vagy éppen az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) esetében.

A 103. SMRT cserkészcsapat zenekara
(Forrás: Almanach 1912-2012 Magyar Cserkészszövetség II. kerület)

A Nagy Háború megakasztotta a fejlődést. Kortörténeti érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az utána következő Tanácsköztársaság alatt alakultak meg az első úttörőcsapatok, ugyanakkor – a magyar történelem során először – betiltották a cserkészetet, ami aztán 1919 szeptemberében alakult újjá.

Ebben az időben már közel 100 cserkészcsapat működött az országban. Szűkebb hazánkban, Heves vármegyében Pásztóé, az állami polgári iskoláé az elsőség. Pásztó ugyanis akkoriban Heves vármegye része volt, 1950-től került át Nógrádba. A Magyar Cserkészszövetség 1920. szeptemberében igazolta őket a 81-es sorszámmal. Később Zrínyi Miklós nevét vették fel.

Pásztói állami fiú polgári iskola 
(Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Heves vármegye, Arcanum)

Ezt követte szintén 1920-ban Hatvan, a polgári fiúiskola 91. Turul cserkészcsapata, nem sokkal később pedig, de még mindig ugyanebben az évben a gyöngyösi főgimnázium Mátra cserkészcsapata, akik a 99. számot kapták.

Hatvani állami polgári iskola 
(Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Heves vármegye, Arcanum)

Az Egri Népújság 1921. június 16-i számában számoltak be a pásztóiak első avatásáról, ahol már a hatvani cserkészek vezetője, Doró Gábor, a vármegye Testnevelési Tanácsának tagja mondott köszöntő beszédet. Ennek apropóján bővebben is írnak erről az ifjúsági mozgalomról.

„Heves vármegyében eddig vajmi keveset hallottunk cserkész mozgalomról. Sokan nem is tudják mi az. A Révay lexikon semmit sem szól róla és e néven csak a nyugvó nagy vadra magányosan történő vadászást ismeri. Mi tudjuk, hogy az emberanyag testi és szellemi megjavításának legcélszerűbb módja a cserkészet. […] Angliában nincs Egerhez, Gyöngyöshöz, Hatvanhoz hasonló városka, vagy akár Egerbaktához fogható falucska, melynek a maga cserkészete nem volna meg. Egy milliót is meghalad a számuk ott. Fejük maga az angol király. Azóta persze az egész világon elterjedt a mozgalom. Bölcs szabályai alakultak ki. Ezek szigorúak, nemkülönben nagyszerűek. Az elképzelhető legtöbboldalú jellemképzés eszközei is. Gyönyörű dolog és nem lehetetlenség. 6-8 fiú már őrsöt alakíthat. Egymás jellemét alakítják így, ebben is hasonlítván a gyémánthoz, melyet szintén saját porával csiszolnak.”

Ebben az időben a helyi sajtó bő terjedelemben számolt be azokról a cserkészcsapatokról, amelyek nyári nagytáborukat a Bükkben, Eger környékén vagy éppen Egert is útba ejtve szervezték meg. A 103. RMST, vagyis a borsodnádasdiak állandó visszatérő vendégek voltak (Egercsehi-bányatelep, Parád, Eger).

103-as cserkészek (Forrás: Almanach 1912-2012 Magyar Cserkészszövetség II. kerület)

A fővárosi 86. Báthory cserkészcsapat (I. ker. Győri úti polg. áll. iskola) tagjai például a Vásártéren, tehát a korabeli Dohánygyár, illetve a Törvényszék melletti téren (a mai Barkóczy utcai EKKE gyakorló iskola akkor még nem állt) ütöttek tábort, verhették fel a sátraikat. Az egriek mindent megtettek, hogy jól érezzék magukat a vendégek, így még a hatósági engedélyeket is megkapták, hogy a városban táborozhassanak (ez ma valószínűleg Mission Impossible lenne). Az egri érsek, Szmrecsányi Lajos jóvoltából tűzelőfával látták el a tábort, de Czekkel Ferenc, a MOVE Egri SE (MESE, a korszak legeredményesebb egri sportegyesülete. Nekik köszönhetően alakult meg a város második cserkészcsapata, a 212. Bornemissza Gergely cscs.) egyik vezetője, „Trak Géza h. polgármester, dr. Dallos Iván tűzoltó főparancsnok is lelkesen pártfogolja a cserkészek ügyét” – olvasható az Egri Népújság 1921. július 17-i számában. Ugyanitt szerepel ez a mondat is: „Nálunk, sajnos, még nincsen cserkészcsapat.”

A háttérben azért már ment a szervezkedés, hogy Egerben is legyen cserkészet. A korabeli hírekben rendre az akkori (fő)reál – a mai Dobó – került a középpontba.

Magyar Királyi Állami Főreáliskola
(Forrás: summajatirom.hu)

1920. októberében az egri és miskolci MOVE felnőtt labdarúgó csapatainak mérkőzését megelőzően "a reáliskola cserkész-footbal csapata és a tanítóképző footbal csapata mérkőztek, Lelkes, szép játékot produkált mindkét intézet. Eredmény 1:1 eldöntetlen.”

Az 1920. október 15-i Egri Népújság tudósítása szerint október 17-én "a Move Egri Sport Egylet és az egri főreáliskola cserkésznövendékei házi, illetve intézeti atlétikai versenyt rendeznek.”

Egy biztos: az egri főreál, mint intézmény még a Dobó István név felvétele előtt, de 1921-ben küldte el jelentkezését a Magyar Cserkészszövetséghez, ugyanis a 154. sorszámmal Áll. Főreál Eger néven regisztrálták őket. Ez az 1922. február 1-én megjelent Magyar Cserkész c. lapban olvasható. Később már mint 154. Dobó István cserkészcsapat hivatkoznak rájuk.

(Forrás: Magyar Cserkész, 1922. február 1., Arcanum)

A jelentkezéshez sokáig csak egy dolog hiányzott: a megfelelő vezető cserkésztiszt megtalálása. 1921. szeptemberében ez is megtörtént, ugyanis a latint, történelmet és földrajzot tanító Király István dr. saját kérésére került a Dobóba a mezőkövesdi katolikus főgimnáziumból. Az említett tantárgyakon kívül Mezőkövesden ő volt a 127. Törekvés cserkészcsapat első vezetője, így nem meglepő, hogy új állomáshelyén rögtön ő lett a 154. Dobó István cserkészcsapatnak az alapító vezető tisztje. Megkérdezni már nem tudjuk, de gyanítható, hogy a jelentkezést is még, mint kövesdi tanár intézte el az egrieknek. Király tanár úr 1913-16 között a marosvásárhelyi kereskedő tanonciskolában tanított. Onnan a Felvidékre, Podolinba, a kegyesrendiek (piaristák) katolikus főgimnáziumába került, ahonnan szintén a piaristák által működtetett magyaróvári (mai Mosonmagyaróvár) katolikus főgimnáziumba helyezték át. Itt ismerkedett meg a cserkészettel, amit 1920. februárjától előbb Mezőkövesden, azt követően pedig Egerben kamatoztatott. Talán az sem véletlen, hogy a védnökséget dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek vállalta. A többi már történelem, egri cserkésztörténelem.

Király István dr., a 154. Dobó István cserkészcsapat vezető tisztje
(Forrás: Egri Dobó István Gimnázium, Ujvári Csaba)

Mivel az akkor indult érseki fiú felsőkereskedelemi iskolában is óraadóként tanított, így onnan is érkezet 2 őrs 17 diákkal a dobósok közé. Ők Lénárt János áthelyezése után (1924-ig a nyíregyházi fiú felsőkereskedelmi iskolában tanított és vezette a 89. Turul cscs-t) kiváltak a 154. Dobóból és 294. Eszterházy Károly cserkészcsapatként működtek tovább. A Dobóból tanulmányaikat felsőbb iskolákban folytató diákok 1928-ban ott voltak a 760. Pyrker János László cscs (Érseki Tanítóképző) és a 761. Telekessy István öregcserkészcsapat (Érseki Jogakadémia) alapításánál is.

Líceum: a 294. Eszterházy, a 760. Pyrker és a 761. Telekessy cserkészcsapat otthona
(Forrás: summajatirom.hu)

Maradva az oktatási intézmények csapatainál, a ciszterci gimnáziumban 1922-ben – a városban harmadikként alakult meg a 213. Koháry István cserkészcsapat. A Dobóhoz hasonlóan ők is később sok volt diákot adtak a 760-761. cserkéscsapatokba.

Cisztercita főgimnázium: a 213. Koháry cserkészcsapat otthona
(Forrás: summajatirom.hu)

Különleges helyet foglal el az egri iskolák között a Polgári iskola, ami 1928-ban költözött a mai Barkóczy utcai épületbe. Előtte a megyeháza szomszédságában nyert elhelyezést, a volt Oroszlán vendéglő helyén. Önálló fiú cserkészcsapata 1928-ig nem is volt, csak 1 raj, ami a 212. Bornemissza Gergely cscs. részeként működött az új épületbe költözésig. 1928-ban 765. Bolyki Tamás cscs. néven alakult meg az új csapat a korábban Szombathelyen, majd Csornán tanító Vargha László vezetésével.

Az új polgári iskola: 1928-tól a 212. Bornemissza és a 765. Bolyki cscs. otthona
(Forrás: summajatirom.hu)

Az intézmény különlegességét az adja, hogy 1925-28 között – még a régi helyen - a Lány polgáriban működött az 52. Czeczey Éva cserkészleánycsapat. Az 1923-ban alakult Magyar Cserkészlány Szövetség a fiúkhoz (Magyar Cserkészszövetség) hasonlóan adta ki az igazolási számokat, vagyis az egri polgáris lányok az elsők között voltak.

A régi polgári iskola a Káptalan utcában: 1928-ig az 52. Czeczey lcscs. és a 212. Bornemissza cscs. otthona (Forrás: summajatirom.hu)

A városban másodikként a 212. Bornemissza Gergely cserkészcsapat alakult meg 1922-ben. Szervezője a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet), mint társadalmi egyesület és sportegyesület. Főleg iparos- és kereskedő tanoncokból állt, de ahogy azt említettem, pl. a polgárinak is volt itt egy raja 1928-ig, illetve ez a csapat rendelkezett a legnagyobb financiális háttérrel a támogatói körnek köszönhetően. Ők még ma is léteznek.

A 212. Bornemissza Gergely cserkészcsapat kapuja a gödöllői jamboree-n 1933-ban
(Forrás: oszkdk.oszk.hu)

Az 1931-es alapítású 780. Kristóf apród cserkészcsapat (1935-tól 780. Szent Kristóf cscs.) az egri elemi iskolákból toborozta a legkisebbeket. Kezdetben ezért is volt a neve apród cserkészcsapat. Az egyes rajok a különböző elemi iskolákból kerültek ki. Később az öregcserkészek alkották a Szent Mihály rajt. Fenntartóként az Egervárosi Római Katholikus Egyházközséget jelölték meg.

A 780. Szent Kristóf cserkészcsapat Gödöllőn
(Forrás: Almanach 1912-2012 Magyar Cserkészszövetség II. kerület)

1948 nyarán a csillebérci Úttörővasút első szakaszának avatásán hivatalosan is egyesítették a cserkészetet és az úttörőmozgalmat. Ezzel lényegében 1989-ig, a Magyar Cserkészszövetség újjáalakulásáig betiltották ezt az ifjúsági mozgalmat. Ma – tudomásom szerint – egy cserkészcsapat működik Egerben, ez pedig a 212. Bornemissza Gergely cserkészcsapat. Ők jövő augusztusban lesznek 100 évesek… Jó lenne addigra az itt említett 9 csapatnak a történetét valamilyen módon feldolgozni!

A cserkészet 95 éve (Forrás: YouTube, TV Eger, 2017. június 2.)

Bármilyen hozzászólást, kiegészítést szívesen fogadok!

Turay Zoltán

Könyvtári ajánló - Bródy: