Márciusi újdonságok

Egy orosz nagyhercegnőt és egy angol újságírót a világ egyik legnagyobb rejtélye köti össze...

Szerelem. Bűntudat. Összetört szívek.

1914: Oroszország az összeomlás szélére kerül, és a Romanov-család rémisztően bizonytalan jövő elé néz. Tatjána nagyhercegnő szerelembe esik egy lovassági katonatiszttel, Dimitrijjel, de az események katasztrofális fordulata elválasztja őket egymástól, szerelmük és életük egyformán veszélybe kerül.

2016: Miután egy lesújtó felfedezés miatt nincs tovább maradása Londonban, Kitty Fisher elvonul a világtól a dédapja amerikai faházába. Az Akanabee-tó partján álló háznál rejtélyes medált talál, amely mélyre eltemetett családi titkokhoz vezeti el.

A titkos feleség lenyűgöző és megindító, ugyanakkor kegyetlenül őszinte kalandregény, amely évszázadokat fog át, végül a szerelem, a veszteség és a rendíthetetlen hűség felejthetetlen történetévé forrasztja össze a múltat és a jelent.

"Érdekfeszítő és magával ragadó, élvezetesen megírt könyv egy minden borzalmával együtt is igazán lenyűgöző időszakról. Az olvasó mindkét idővonalon türelmetlenül várja a kibontakozó eseményeket." - Middlesborough Evening Gazette 
 

Robert Hunter, a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági osztályának nyomozóját egy ismeretlen telefonáló arra kéri, hogy látogasson el egy honlapra, amely élőben közvetíti egy üvegtartályba zárt, megkötözött férfi utolsó perceit. A hívó azonban nem elégszik meg azzal, hogy Hunter tanúja legyen a szerencsétlen haláltusájának: azt akarja, hogy részt vegyen az áldozat kivégzésében. A nyomozónak kell eldöntenie, hogyan érjen véget a férfi élete. Hunternek nincs más választása, mint hogy tehetetlenül végignézi a gyilkosságot, a rendőrség ugyanis az FBI-jal karöltve hiába próbálja meg lenyomozni az adást vagy a telefonáló tartózkodási helyét. A gyilkos igazi informatikus zseninek bizonyul, aki minden lehetséges nyomot eltüntet maga után, így Hunter és a társa, Garcia nyomozó számára óriási fejtörést jelent, hogyan kezdjen neki a tettes kézre kerítésének. A telefon azonban hamarosan újra megszólal. Ugyanaz a hang, de egy másik honlap és egy másik áldozat. Ráadásul a gyilkos ezúttal változtat a játékszabályokon: egyfajta morbid valóságshow-t talál ki, amelyben a weboldal minden látogatója szavazhat az áldozat sorsáról...
 

Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.

S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. 

A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további "veszedelmes viszonyok" bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.

A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte - valószínűleg itt először - prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.

A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés! 
 

Adott egy kivételesen tehetséges, tizenegy éves festőpalánta kislány, egy szédítően vonzó tanítónő és egy bagolyszemű, idős hölgy, aki mindent tud és mindent lát, a helyszín pedig a Claude Monet-nak oly kedves, normandiai falu, Giverny.

Az Epte folyó partján találnak rá Jérôme Morval helybéli szemész holttestére. A férfit meggyilkolták. Laurenç Sérénac, a toulouse-i rendőrakadémián frissen végzett nyomozó veszi kezébe az ügyet: a szép tanítónő, Stéphanie férjét tartja első számú gyanúsítottnak. 

Egyedül az idős hölgy ismeri az igazságot, ő kalauzolja elbeszélőként az olvasót. De vajon milyen igazságra gondol? Hiszen a híres festménysorozat, a Vízililiomok tükörképeiben is összemosódik múlt és jelen, újraélednek gyilkosságok és szenvedélyek...

Bussi regénye is olyan, mint egy lenyűgöző, impresszionista festmény, melynek minden részlete felkelti a kíváncsiságunkat. Apránként fedezzük fel a hol élesen megrajzolt, hol halványan derengő színfoltok mögött rejtőző szereplőket. De ne feledjük: egy kép üzenete akkor tárul fel előttünk, ha kellő távolságból szemléljük a remekművet... 

Michel Bussi 1965-ben született. Jelenleg a legolvasottabb francia krimiszerző, civilben politológus és a roueni egyetem földrajztanszékének oktatója. A Fekete vízililiomok megjelenését követően öt elismerést kapott, többek között a Normandiai Írók Társaságának Gustave Flaubert Nagydíját. Egy csapásra az olvasók és a kritikusok kedvence lett.

Forrás: Libri