Februári hangoskönyv újdonságok

Mérő László A csodák logikája című könyve - és az ez alapján készült hangoskönyvünk is - a világi csodákról szól, amelyek mára alapvetően megváltoztatták a gazdaságot. Egyre inkább hozzájuk kell igazítanunk a gondolkodásunkat és az oktatást is, amelyben a tudás konvertálásának a képessége lesz a lényeg. Megérthetjük a világi csodák működésének alapjait, és azt is, hogy ezek miképpen hoztak létre egy olyan mechanizmust, a gazdag szemétdomb mechanizmusát, amelynek segítségével a pozitív csodák folyamatos fejlődést eredményeznek, és ugyanakkor újra és újra talpra tudunk állni a negatív csodák által okozott válságok után. A fejlődés és a válság ugyanis egy tőről fakad.
 

A századvég-századelő vidéki világa megrekedt a feudalizmusban. A kiszolgáltatottság, a nyomorúság, a barbárság, az egyszerű parasztemberek, zsellérek, juhászok, cselédek életének naturalisztikus ábrázolásában nincs Móricznál hitelesebb szerző. 

Írói hitvallása: "Az író nem a levegőből dolgozik, hanem a valóságból. Az író már a maga kísérleti belső kutatásait tárja fel, agya szakadatlanul egy külön önző munkát végez: fotografál, boncol, elemez, csoportosít, feldolgozza kész anyaggá a lénye bűvkörébe került létet." 

Válogatott novellái ebből a "kutatásból" nyújtanak ízelítőt Hegedűs D. Géza tolmácsolásában.
 

CD összeállításunk egyszerre kínálja Csáthnak - mint "varázslónak" - a fején belüli színpompás televényt, ezeket az életanyagtól - pszicho-fizikai, filozófiai és költői látomásoktól - roskadozó novellákat, az "ő kertjét", és bennük a szétmálló és önmagát újraszülő történelmet, a hosszú békekor és a fenyegető erőszak

évszázadát, a XX. századot. (Hegedűs D. Géza)
 

Rózsa Sándor történetét már többen pennájuk hegyére tűzték, így például Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz, Móra. Bennük egyetlen közös van: egyik sem volt ott! Mármint senki nem látta közelről Rózsa Sándor működését. Most azonban egy koronatanú, Veszelka Imre, a legszöbb paraszt, Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit. Ördögi easternre számítson a hallgató, kegyetlen, de igaz szavakra, mert Veszelka nem kér de nem is ad kegyelmet. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nemcsak a szegénylegényekről hullik le a lepel, de magáról a történelemről is. Mert Veszelkától megtudjuk, semmi sem úgy történt, ahogy eddig tudtuk. Sömmi!

Forrás: Libri