Noémi könyvajánlója

Különleges könyvajánlóval jelentkezünk:
Kovács Noémi a Dobó István Gimnázium tanulója, könyvtárunk lelkes olvasója lepett meg minket nyári olvasmányairól írt ajánlójával. Köszönjük Noémi, szuper írások, ajánljuk mindenki figyelmébe! Ugyanakkor reméljük, Noémi hagyományt teremt ezzel a meglepetéssel és mások is kedvet kapnak a könyvajánlók írásához, melyeket az info@brody.iif.hu e-mail címre várunk. :)

És akkor nézzük Noémi könyvajánlóját:

Philippa Gregory: A folyók asszonya
Ezt a könyvet egy könyvtári vetélkedőn nyertem. Nagyon örültem neki, mert érdekesnek tartom a kort, és régóta szerettem volna elolvasni a művet.
A történet középpontjában a címszereplő, Jacquetta Woodville áll, akinek kalandos életét mutatja be a történet. A XV. századi Angliát a Rózsák háborúja dúlja fel. Ebben világban kell Jacquettának megtalálnia és megállnia a helyét. Először a franciaországi angol régens, Bedford herceg felesége lesz, majd korai megözvegyülése után beleszeret férje pajzshordozójába. Ebből a házasságból születik lánya, Elizabeth, akire a kor legfényesebb és legfordulatosabb élete vár, hiszen az ellenséges York király felesége és Anglia királynéja lesz.
A történet körülbelül 35 évet dolgoz fel, így az események pontos kidolgozása nem mindenhol részletes. A legfontosabb csatákat és politikai fordulatokat emeli ki. Sok leírás található a műben, amelyek nem feltétlenül csak tájakra vonatkoznak, hanem érzelmekre, személyekre vagy helyzetekre is.
Nagyon sok szereplője van a könyvnek, mélyebbre mégis csak a főszereplőt ismerhetjük meg. Jacquetta személyisége viszonylag nagy fejlődésen megy keresztül. A történet elején fiatal kislány, aki még nem érti a korabeli politikát. Az évek során azonban rengeteg tapasztalatot szerez, és képes lesz saját maga alakítani az életét és kormányozni népes családját (Lord Rivers-szel összesen 14 gyermekük született). A történet egyes szám első személyben meséli el, így önéletrajzszerű a mű.
Fontos szereplő Lord Rivers, Jacquetta férje, hiszen ő feleségének legnagyobb támasza, akit a királyhoz hűséges, bátor katonaként ismerhetünk meg.
Az írónő nagyon élethűen mutatja be a korabeli Angliát. A regény igaz történeten alapul, azonban a történelmi ismeretek hiányosságait Gregory nagyon kreatív fikciókkal egészíti ki.
Nekem az egyik legkedvesebb történelmi korszakom a középkor, az angliai pedig megszámlálhatatlan izgalmas történettel van tele. A Rózsák háborúja az egyik legismertebb és legtöbbet kutatott fejezete az angol történelemnek, így nem csoda, hogy nagy az érdeklődés iránta.
Főként azoknak ajánlom a könyvet, akik érdeklődnek a történelem, és a kor iránt. Akiket nem annyira érdekel, azok esetleg unalmasnak találhatják a leírásokat. Akiket viszont érdekel, azoknak igazi csemege lesz mind az 560 oldal, amin az írónő bámulatos tehetséggel repíti vissza az időben az olvasót. Biztos vagyok benne, hogy bárkinek tetszene ez a könyv.

Philippa Gregory: A fehér királyné
Ezt a művet a könyvtárból kölcsönöztem ki, miután elolvastam a történet előzményeit bemutató könyvet.
A mű gyakorlatilag folytatása A folyók asszonya c. regénynek, csak most már nem Jacquette szemszögéből látjuk az eseményeket, hanem lánya, a későbbi Elizabeth kiálynőjéből.
Minden 1464 tavaszán kezdődik, amikor Elizabeth özvegységre jut, és találkozik a királlyal, hogy járandósságát kikényszeríthesse anyósából. Bár Elizabeth majdnem 7 évvel idősebb az ifjú királynál, mégis szinte azonnal egymásba szeretnek. A király nem törődik se tanácsadókkal, se külföldi szövetségesekkel, és feleségül veszi a lányt, akiből így Anglia első polgári származású királynéja lesz. Házasságuk boldog, bár nem teljesen zökkenőmentes. Edward királynak folyamatosan csatákat kell vívnia hatalma megtartásáért, Elizabeth-tet pedig sem az udvar, sem a királyi család nem fogadja el. Ők ketten mégis kitartanak egymás mellett, de amikor Edward meghal, a királyné igen nehéz helyzetbe kerül. Ugyanis fia, a trónörökös még gyermek, így sógora, a későbbi III.Richard király lesz a lordkancellár. Elizabeth-nek nincsenek se befolyásos barátai, se támogatói, így gyermekivel együtt a Westminster apátságba menekülnek, majdnem másfél évre. Innentől kezdve leáldozik a szerencsecsillaga, és az élete soha többet nem tér vissza régi csillogásába. Mindkét fia eltűnik a Towerből, Richard királlyá koronáztatja magát, majd Henry Tudor  szerzi meg a hatalmat és  lezárja a Rózsák háborúját. A béke érdekében feleségül veszi Elizabeth lányát, akiből így szintén Elizabeth királyné lesz.
Tulajdonképpen az egész mű Elizabeth és Edward szenvedélyes szerelmét és uralkodásukat mutatja be. A szerelmük  szinte mindent legyőzött, kivéve egyet, azt, ami Elizabeth vesztét okozta, a politikát.
Nekem Elizabeth az egész történetben egy kicsit ellenszenves volt. Túl törtető, túlságosan befolyásolni kívánta a férjét (ami egyébként az angol történelemben nem ritka).Talán az, hogy polgári származásából kiemelkedett, és királyné lett, arra ösztönözte, hogy itt még ne álljon meg, és még magasabbra törjön.
Az én kedvenc szereplőm Lady Margaret Beaufort volt, Henry Tudor édesanyja. Szerintem ő az egész regény legérdekesebb alakja, a maga szentéletű, nagyon mélyen vallásos természetével, óriási kitartásával és akaraterejével, amivel trónra jutatta fiát.
Nagyon tetszett a könyv, mint ahogyan az előző kötet is. Mindig lenyűgöznek a korabeli politika fondorlatos és sokszor igazságtalan vagy éppen kegyetlen elemei, a csaták és a mögöttük  rejlő tartalom. Gregory mint történész nagyon jól átlátja és érti a helyzetet, és mint író rendkívülien adja át az olvasónak. Nekem egyedül az nem tetszett, hogy az egész művet egy személy szemszögéből látom.
Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szereti a korszakot, vagy akinek tetszett az előző kötet, mert ez a mű is rengeteg izgalmas, új kalandot és érdekességet tartogat.

Philippa Gregory: A királycsináló lánya
Philippa Gregory újabb remekművével bizonyítja, hogy nem véletlenül lesznek bestsellerek a könyvei.
Ebben a műben újra a XV. századi Angliába kalauzolja az olvasót. A Rózsák háborújának egyik meghatározó személyének életébe kapunk bepillantást.
Anne Neville Anglia egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjába születik. Édesapja Richard Neville, Warwick grófja, aki IV.Edwardot, az első York uralkodót a trónra ültette. Warwick-ot nem véletlenül nevezik a királycsinálónak, hiszen összesen 3 ifjú trónkövetelőt próbált királlyá koronázni, ebből egyet sikeresen. Mivel fia nem született, ezért lányaira, Isabelre és Anne-re, hárult a feladat, hogy beteljesítsék apjuk álmát, és Neville vér is folyjon a királyi erekben. Warwick azt már nem éli meg, hogy lássa, ahogy kisebbik lánya Anglia királynéja lesz, még ha jogtalanul és rövid időre is.
Anne élete nem könnyű, ahogy a korban egyik fiatal lányé sem, hiszen folyamatos elvárásoknak kell megfelelnie. Személyiségében megfigyelhető egyfajta fejlődés. Egészen gyermekkorától végigkövethetjük az életét, így látható, hogy a kezdetben félénk, szerény, vidám és jóindulatú lányból hogyan lesz öntudatos, furfangos, és sajnos élete végére, főként egyetlen gyermeke elvesztése miatt, szomorú és megkeseredett asszonnyá.
Gregory nagyon finoman és pontosan ábrázolja az egyéniségeket, az olvasó mindenkiről kialakíthat egy képet. Mint mindig, most is fantasztikusak a történelmi szálak, végig érthető és tiszta a történet. A helyenkénti történelmi hiányosságokat az írónő könnyedén áthidalja egy kis fantáziával.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, mert izgalmas, fordulatos, valósághű és szinte ,,olvastatja magát.’’

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Ezt a könyvet az interneten találtam. Rögtön megakadt rajta a szemem, de nemcsak azért, mert szép a borítója, hanem azért is, mert a cím felkeltette az érdeklődésemet. A rövid tartalom elolvasása után tudtam, hogy az egész történetet tudni szeretném.
A mű Báthory Anna életének első 30 évét dolgozza fel. Végigkövethetjük fiatalkorát az esküvőjétől egészen addig, amíg második házassága után is megözvegyülve kisemmizik az erdélyi főurak.
Báthory Anna az 1590-es évek közepén születik Erdélyben. Nemesi származású, úri kisasszony, de nagyon hamar árvaságra jut. Bátyjával, Báthory Gáborral közösen nevelkednek Báthori István országbíró gyámgyermeiként, aki halála után rájuk hagyja hatalmas vagyonát, Gábor pedig az erdélyi fejedelmi trón várományosa lesz. Hamarosan Erdély fejedelme, és ezzel Anna a szétszakadt ország egyik legelőkelőbb asszonya lett. Hamar férjhez adják, azonban házassága se nem boldog, se nem hosszú. Özvegységre jutása után második férjét ő választja, de az első házassága miatt inkább szenvedélyes lelkére és nem az eszére hallgat, így a kezdeti öröm és boldogság után ez a házassága  is  boldogtalanná válik. Megözvegyülése után teljesen magára marad, bátyját meggyilkolják az önkényes erdélyi urak, így elveszti minden befolyását, és hiába próbál harcolni a nagyurak ellen, az összeesküvések hálója körbeveszi, az is elárulja, aki régebben még igaz barátjának mondta magát. Végül börtönbe kerül mindenféle koholt vádakkal, megkínozzák, vallatják, egészen addig, amíg minden földjéről és kastélyáról lemond. Ezek után már csak ,,kegyelemkenyéren”  tengődik, majd a lengyel királyfival köt barátságot.
Anna személyisége nagyon összetett, egyszerre naiv és jószívű, gonosz és fondorlatos. A regényben látjuk a fejlődését, megfigyelhetjük változásait, hogy hogyan lesz kamaszlányból felnőtt nő.
Az írónő hitelesen mutatja be a korabeli Magyarországot, Erdélyt és a politikai helyzetet.
Nekem nagyon tetszett a könyv, mindenkinek ajánlom, kortól függetlenül, mert szórakoztató, érdekes és teljesen magával ragadó.

Kós Károly: Az országépítő
Ezt a könyvet apukám ajánlotta nekem. Neki nagyon tetszett, és ezért gondoltam, hogy csak jó lehet, illetve a tartalma is felkeltette a figyelmemet.
A történet Szent István királyról szól, az életéről, a hatalomra kerüléséről, a királlyá válásáról. Mindezeket mégsem egy tömény, tudományos értekezésként írja le a szerző, hanem egy olvasmányos, izgalmas, érthető történetként.
Bemutatja az István előtti időszakot is, így az előzményeket is megismerhetjük. Az író a konkrét történelmi eseményeket a hiányosságok miatt néhol kiegészíti, de ezeket bőven elbírja a történet, főleg azért, mert tökéletesen beleilleszti őket a biztos információk közé. A csaták és a politika mellett bemutatja a környezetet, az embereket, de mindig úgy, hogy az soha nem unalmas, nem érzi azt az olvasó, hogy túl sok lenne a leírás. A cselekményt alakító tényezőket is világosan meg lehet érteni a könyvből, mindig egyértelműek, átláthatók. A leírások mindig korhűek, az olvasó beleképzelheti magát a XI. századi királyi udvarba.
A környezet mellett István belső világát is megismerhetjük. Egy fiatal, ereje teljében lévő, de viszonylag éretlen fiúból, hamar férfivá kell cseperednie, hiszen egy uralkodói széket szerez magának, de ezzel együtt rengeteg tennivalót, intézkedést és felelősséget is kap. Az olvasó láthatja a fejlődését, a vívódásait, aggodalmait, és azt is amikor erős kezű uralkodóvá érik.
Szerintem ez egy nagyon érdekes könyv, nekem nagyon tetszett. Történelem, mégis izgalmas, olyan gördülékenyen halad a történet, hogy szinte le sem lehet tenni a könyvet. Mindenkinek ajánlom, hiszen egy nagyon fontos fejezetét mutatja be hazánk történelmének.

Tamási Áron: Ábel az országban
Ezt a könyvet azért olvastam el, mert az első része nagyon tetszett, és kíváncsi voltam a folytatására.
Ebben a könyvben Ábel elindul szülőfalujából világot látni és szerencsét próbálni. Eleinte még ő sem tudja, hogy merre akar menni, ezért mindent rábíz a véletlenre, és arra megy, amerre a sors vezeti. Végül Kolozsváron köt ki, de még mielőtt megérkezne, már rá is talál a szerencséjére Garmada doktor úr személyében, akivel nagyszerű párost alakítanak. Ahogy már megszokhattuk, a történet most is tele van izgalmakkal, Ábelt többször is majdnem megölik, vagy letartóztatják, de furfangos esze és bátorsága mindig kimenti a bajból.
Az előző kötetben is lenyűgözött Tamási stílusa, Ábel észjárásának megalkotása bizonyos szinten az ő személyiségét is tükrözi. Fantasztikus, ahogy újra meg újra megalkotja a kalandos helyzeteket, problémákat, és azokra mindig valamilyen frappáns, meghökkentő megoldást, választ ad. Amennyire vidám és vicces Ábel karaktere, ugyanannyira bölcs, okos, kifinomult és határozott is, hiszen amellett, hogy mindig valamilyen eszes választ ad, amellett mindig van valami bölcsesség és szinte irreális felnőttség is benne.
A regényben Ábel egyre jobban kezd felnőtté válni. Elhagyja édesapját és faluját, a saját lábára próbál állni. Fokozatosan lesz egyre önállóbb, és felfedezi a világot. Rengeteg kalandba keveredik, de mindig sikerül a lehető legjobban kijönnie belőlük. Nagyon szerethető figura, hiszen megtestesíti a bátorságot, ami néhányszor felelőtlenségbe csap át, a leleményességet, és megmutatja, hogy az életben szinte mindent meg lehet oldani. Végtelenül pozitív életszemlélet jellemzi, nehéz letörni, és mindenben meglátja a jót, talán ezért is ilyen szerethető.
Hozzám kifejezetten közel áll az Ábel-trilógia, nemcsak a főszereplő imádnivaló karaktere miatt, hanem azért is, mert rajongásig szeretem mind Erdélyt, mind az 1920-as évek hangulatát. Tamási lenyűgöző leírásai annyira élethűvé teszik a szöveget, hogy szinte én is ott éreztem magam Ábel mellett minden kalandjában.
Ez a mű bőven kimeríti az érdekes olvasnivaló fogalmát, szerintem bárkinek tetszene, és hozzám hasonlóan ,,falná” az oldalakat. Mindenkinek ajánlom, azért, mert tartalmas, izgalmas és van mondanivalója.