Dickens 200! - David Copperfield

A David Copperfield Dickens nyolcadik regénye. Testvére, Fanny 1848-ban bekövetkezett halála után Dickens barátaival végigjárta gyermekkora helyszíneit. Talán a gyermekkor felidézése indította a történet megírására, melyet 1849-ben kezdett el és 1850-ben fejezett be.
A történet egy kisfiú életét meséli el, születésének pillanatától kezdve és számos életrajzi vonatkozást tartalmaz. David nevének monogramja éppen fordítottja Dickensének, a Warren Blacking Factory-ben szerzett keserű tapasztaltok, az adósok börtöne, amely annyi szenvedést okozott az író családjának is, mind megjelennek a könyv lapjain. David későbbi karrierje is megegyezik Dickensével, riporter majd író lesz. Az ifjúkori szerelem Dora Spenlow iránt Dickens saját ifjúkori szerelmét, Maria Beadnellt idézi fel. "Copperfield Dávid gyermekévei békességben, boldogságban telnek. Bár édesapja már nem érhette meg fia születését, de szerető édesanyja Clara és Peggotty, a hűséges szolgáló szeretettel halmozza el a kisfiút. Aztán az idill egy csapásra véget ér, amikor édesanyja feleségül megy a keményszívű Edward Murdstone-hoz. (Beszélő név, amelyben ott van az angol gyilkos szó.) Anyja ugyan továbbra is nagyon szereti, de nincs benne kellő erő, hogy szembeszálljon férje akaratával, Dávidra pedig innentől kezdve a szenvedés vár. Egy igazságtalan és kegyetlen verés után megharapja mostohaapja kezét, amiért egy londoni intézetben számos megaláztatásban lesz része. Édesanyja korai halála után az intézet helyett immár mostohaapja egy londoni gyárba küldi dolgozni, ahol az akkori „vadkapitalista” korszak minden kegyetlensége, a gyermekmunka szörnyűsége vár Dávidra." Dickens úgy látja, hogy az árvák, a nők, a gyengék végsőkik való kihasználása az ipari társadalom sajátossága.
"David megismerkedik a kalandos életű, de jószívű Mr. Micawberrel és annak szerető feleségével. Csakhogy Mr. Micawber az adósok börtönébe kerül. A magára maradt Dávid utolsó kétségbeesésében nagynénjéhez, édesapja testvéréhez Betsey Trotwoodhoz menekül. A nagynéni megsajnálja, befogadja és neki köszönhetően a sokat szenvedett kisfiú élete megváltozik. Rendes iskolába járhat, és ugyan a történet számos fordulatot, izgalmat, sőt még cselszövést is tartogat az olvasó számára, a szörnyen nyomasztó gyermeki szenvedés véget ér."
A dickensi világban a "gyengék" nem szállnak szembe az "erősekkel" hanem megpróbálnak hasonlóan erőteljes szövetségeseket találni. David sem száll szembe Murdestone-nal, hanem a gazdag Miss Trotwoodhoz menekül, akinek anyagi függetlensége lehetővé teszi, hogy oltalmat és menedéket nyújtson a kisfiúnak. Dickens hangsúlyozza a családi kötelékek fontosságát és azt is, mennyire hasznos a családi vagyon az emberi kapcsolatok alakulásában.
A történet felejthetetlen figurái – Micawber úr, Betsey Trotwood kisasszony, a kedves Peggotty, a hazug Uriah Heep, a gonosz Murdstone - igazi dickensi teremtmények.
"A regény azt üzeni, minden helyzetből van kiút. A kisfiú esetében a könyvek, soha nem látott, nem ismert édesapja könyvei jelentették a kiutat. Többször feltűnik a regényben az a mondat, hogy akkora fájdalom gyötri, hogy azt Dávid még elmondani sem képes. De a könyvek, az írás segít."
Nagyon érdekesek a regény szimbólumai. A tenger ismeretlen és hatalmas erőként jelenik meg a szereplők életében, mindig valamilyen halál eseményhez kapcsolódik. A virágok a regényben az egyszerűséget és ártatlanságot jelképezik, Mr Dick hatalmas papírsárkánya kifejezi a társadalomtól való elkülönülését, gyermeki énjét.
(A szövegben található idézetek forrása: http://www.esemenyter.hu/?q=node/877)
Katalógusunkban: